A csíksomlyói búcsú bekerült a Magyar Értéktárba

A csíksomlyói ferencesek sajtóközleménye

0
442
Archív felvétel. (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Pozitív hírként vettük tudomásul az MTI tudósítása alapján, hogy a 2017. december 5-én, kedden tartott budapesti sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere bejelentette: a Hungarikum Bizottság döntése értelmében – a magyarság más értékeivel együtt – a csíksomlyói pünkösdi búcsú a Magyar Értéktár részévé vált. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki” – áll a bizottság indoklásában.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy ez a döntés újabb lépés lehet afelé, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú hungarikum legyen.

Az előző évek csíksomlyói pünkösdi búcsúja előtt megjelenő sajtóközleményeink szellemében fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a pünkösdszombati zarándoklat fogadalmi búcsú, tehát elsősorban római katolikus vallási esemény. Mint ismeretes, a Szűzanya tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt, és már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján, vagyis Sarlós Boldogasszony ünnepén a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán. Ezért gyűltek össze 1567. pünkösd szombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz, hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valakik vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik. Azóta is ennek az eseménynek az emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely és csángó nép, de nemcsak, hiszen függetlenül attól, hogy milyen vallásúak, számos helyről érkeznek magyarok a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból.
A kegyhely őreiként tudatában vagyunk annak, hogy a Szűzanya csíksomlyói szentélye mára jelkép lett: olyan szent hely, amely minden kulturális és vallási értékével, az itt megmutatkozó vallásgyakorlattal összefüggő hagyományokkal, illetve mai, 21. századi sajátosságaival együtt elsősorban székely népünk katolikus hitvallásának a fellegvára. A pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma minden jó akaratú magyar ember számára, bárhol is éljen a nagyvilágban. A jövőben is azt szeretnénk, hogy elődeink több évszázados munkáját folytatva, megőrizzük a kegyhelyet annak, amiért létrejött, minden magyar római katolikus szent helyének, a pünkösdszombati zarándoklatot pedig olyan vallási eseménynek, illetve minden magyar találkozási alkalmának, amelynek résztvevői a Boldogságos Szűz Mária hitében és szellemében élik meg ezt a rendkívüli ünnepet. Azoktól is ezt a szellemiséget várjuk, akik cselekvően, konkrét intézkedések meghozatalával, jó szándékú támogatásukkal, felénk fordulásukkal szeretnének segíteni munkánkban, a kegyhellyel kapcsolatos távlati és rövid távú elképzeléseink megvitatásában, kivitelezésében, a pünkösdi és más zarándoklatok lebonyolításában.
Hisszük, hogy a Csíksomlyói Szűzanya segít mindannyiunkat közös törekvésünkben, hogy házigazdákként, döntéshozókként, zarándokokként máriás lelkületet tanúsítsunk egymás iránt, és munkánk méltó lesz arra, hogy a csíksomlyói kegyhely, pápai kisbazilika a jövőben is betölthesse szerepét az ide zarándokoló római katolikus székely, csángó nép és minden magyar életében!

Csíksomlyó, 2017. december 13.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here