Vallás és nemzet a Bibliában és ma

0
127

Vallás és az emberi  jogok címen tartottak konferenciát a  kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Biblikus Intézetben. A hároméves, a vallás, nemzet, politika összefonódásait vizsgáló program keretében tartott konferencián ezúttal  római és görögkatolikus előadók mutatták be vizsgálódásaik eredményét. Illyés Magda és Sebestyán Renáta közös kutatása az előítéletek és a fundamentalista jellegű hit összefüggéseit vizsgálta  a római katolikus vallástanárok körében. A kérdőíves vizsgálat alapján többek között arra figyelmeztettek, hogy a helyes, felnőtt Isten-kép az alapja a  hithez és a másokhoz (menekültek, romák, homoszexuális beállítottságú emberek)  való viszonynak. Călin Daniel Paţulea balázsfalvi görögkatolikus teológiai tanár az élethez és valláshoz való jogról beszélt, valamint a gondolkodás és lelkiismeret szabadságáról. András Szabolcs doktorandusz Rogers Brubaker amerikai kutató nacionalizmus-elméleteit mutatta be, majd a Kelet-Európát jól ismerő kutatónak a harmadik modelljét alkalmazta a román ortodox vallási nacionalizmus megnyilvánulásaira, többek között a híres  teológus, Stăniloae szövegeivel is illusztrálta. Réti Tamás doktorandusz a szóter  görög szó jelentésváltozását mutatta be, azt, ahogyan egy laikus fogalom szakrális használatban a keresztény kontextusnak megfelelően változik. Az  eredetileg a görög  istenekre is használt, gyógyítót, megmentőt jelentő kifejezés az őskeresztény közösségben egyre inkább a jézusi értelmű megváltót jelentette. A beszélgetés során  vetették fel a résztvevők, hogy ahogyan a korai keresztények testük-lelkük javulását Jézustól várták, ma ismét szükséges  tudatosítani, hogy a megváltás nemcsak elvont teológiai igazság, nemcsak túlvilági valóság, hanem a keresztény ember és közösség hite evilági életében is segít, gyógyít. Kovács Arnold  és Lengyelfi Emőke államvizsga dolgozatának kivonatát mutatta be, előbbi a homoszexualitás megítélését vizsgálta a Koránban (Lót történetének intertextuális megközelítése által), utóbbi a menekültkérdés megítélésének kontextusául Jónás történetét kínálta. Ez  utóbbi, a konferencia zárásául szolgáló dolgozat kapcsán a résztvevők párbeszéde Isten és teremtménye kapcsolatára  kérdezett rá, s arra, vajon a végeredményben törvénytisztelő Jónás  – és a mai ember is – hogyan tudjon Isten szabadsgával és rugalmasságával gondolkodni és ítélni az élet váratlan fordulatai  közt.

Bodó Márta

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here