A búzásbesenyői egyházközség Jakab Antal-díjat vett át

0
3295
Fotók: Lőrincz Brigitta, ifj. Czikó László, Varga Gabriella

A Jakab Antal Keresztény Kör idén nyolcadik alkalommal adta át az évente legtöbb három papi és világi személynek vagy közösségnek adományozható Jakab Antal-emlékdíjat. A Kolozsi Tibor szobrászművész bronzplakett-alkotását, díszoklevelet és ötszáz euró ajándékot magában foglaló elismerést a Jakab Antal hivatalos búzásbesenyői kinevezésének (1966. október 8.) 51. évfordulójához kapcsolódóan, október 8-án vette át az idén hármas jubileumot: templomszentelésének 120., plébánialapításának 50., templombővítésének pedig 30. évfordulóját ünneplő búzásbesenyői római katolikus egyházközség.

Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án, vasárnap a Vencser László és ifj. Czikó László által, tíz ministránsgyermek segítő közreműködésével bemutatott szentmise után a búzásbesenyői templomban fontos eseménynek lehettek tanúi a jelen lévő hívek: a plébániaközösség, s annak nevében ifj. Czikó László plébános átvette az idei Jakab Antal-díjat.

A kitüntetés átadását megelőzően Varga Gabriella és Vencser László alapítók tájékoztatták a közösséget arról, hogy a Jakab Antal Keresztény Kört a néhai püspök rokonai és tisztelői, papok és világiak alkotják, akik főként Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában és Németországban élnek. Elmondták azt is, hogy a 2010-ben alapított díjat olyan értékvédők és értékteremtők kaphatják, akik Jakab püspök nyomdokain járnak, korábban nemigen részesültek kitüntetésekben, és akiknek a jutalom szociális téren is nagy segítséget jelent. Az elismerést eddig hat papi (ebből két posztumusz) és öt világi személy, valamint négy (a búzásbesenyői az ötödik) közösség vette át. Az alapítók szóltak arról is, hogy a díj átadásának időpontját mindig Jakab püspök életéhez kapcsolódó évfordulókhoz kötik, a helyszín pedig minden esetben a díjazott (vagy valamelyik díjazott) lakóhelye.

Kifejtették azt is, hogy mivel a tagság több országban él, fontos számukra az egy nemzethez tartozás gondolatának minden lehetséges módon és eszközzel történő kifejezése; a fővédnökök személyének a kiléte is ezt a célt szolgálja. Idén Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök vállalta e tisztet, ezekkel a szavakkal: „Nagyon szépen köszönöm a felkérést az október 8-i ünnepségre. Számomra hatalmas megtiszteltetés, amit örömmel és nagy alázattal fogadok el. Én magam is nagy tisztelője vagyok Jakab Antalnak, példáját ma is követendőnek tartom, magam is igyekszem…” A püspök az ünnepség rendezéséhez sok sikert és lelki élményt kívánt, őszinte tiszteletét, üdvözletét küldve a szervezőknek és az ünnepelteknek.

Az önállóvá egykor Jakab Antal segítségével váló búzásbesenyői egyházközséget méltató beszédében Bakk Antal Pál történelemtanár elmondta: egy emlékdíj kiérdemlése és átvétele megtiszteltetés, ugyanakkor felelősség is. „Felelősség a volt plébános és az egyházközség elhunyt tagjai iránt, akik együtt imádkozva és munkálkodva sikert arattak: helyben lakó papunk, önálló egyházközségünk, plébániaépületünk, megnagyobbított templomunk és megerősödött hitünk lett” – fogalmazott a laudátor. A továbbiakban arról szólt, hogy Jakab Antal nehéz idők nagy embere volt, aki hittel és bizalommal élt, elszántan dolgozva céljai elérése érdekében. Kitartott amellett, hogy a megoldásokat most, azonnal és ebben a pillanatban kell megkeresni, mert keresztény jövőt építeni nem holnap kell. Közössége élére állva megvalósította a kitűzött célokat. Kieszközölte az egyházközség önállóságát, meghatározó szerepet töltött be a plébániaépület megvásárlásában, felújította és modernizálta a templomot, majd a későbbiekben jelentősen hozzájárult annak bővítéséhez. Egyszerű emberként érkezett, a nép fia volt, egy közülük, aki képes volt mosolygós tekintetével önzetlen tenni akarásra sarkallni híveit. Sem felekezeti, sem nemzeti hovatartozás nem szabott gátat emberségességének, meglepve ezáltal azokat, akik ellenséget láttak benne. Alázattal és szeretettel viszonyult embertársaihoz, törekedve a felekezetek közötti párbeszédre. Tisztában volt a földművelők verejtékes munkájának nehézségeivel is, nem okozott problémát számára kimenni a mezőre és éltető vizet vinni megfáradt híveinek. Gesztusa tiszteletet és megbecsülést eredményezett. Jelenléte erőt képviselt, lelkiekben erősítette híveit, ifjakban gyújtotta fel a lángot, hogy Istennek szenteljék életüket.

„Nem túlzás kijelentenem, hogy Jakab Antal az volt Búzásbesenyő számára, aki Márton Áron Erdély számára” – jelentette ki Bakk Antal Pál. Hozzátette: Jakab Antal emléke és tisztelete ma is terjed, és ezért az egyházi, politikai és oktatási vezetők is sokat tesznek. Erdélyben elsőként felállított mellszobra is jelzi a köteléket a püspök és a település között. E szobor hálát, szeretetet sugároz és tiszteletet követel, a templom felé fordított tekintettel ma is védelmezi az istenházát, amelyben a hittantermet róla nevezték el és állandó fényképkiállítást is berendeztek benne. A búzásbesenyői RMDSZ post mortem Pro Búzásbesenyő elismerésben részesítette Jakab Antalt. „A búzásbesenyői római katolikus egyházközség hívei számára Jakab Antal személye a Jó Pásztorral azonosul, aki bármilyen körülmények között tanúbizonyságot tett emberségéről és példás helytállásáról. Emlékének őrzése és ápolása büszkeség, hite, szeretete, mosolya, munkabírása és emberségessége napjainkig mércét jelent. Megtiszteltetés, hogy e falak között hirdette Isten igéjét, nevelt, oktatott és tanúbizonyságot tett mindennapi életével. Emlékének ápolása hitet és erőt ad számunkra, s Jakab Antal életpéldáját követve igyekszünk egyházközségünk aktív és építő tagjai lenni” – hangsúlyozta Bakk Antal Pál.

Kitért arra is, hogy az egyházközség az elmúlt évtizedekben példaértékűen használta ki a fejlődését szolgáló lehetőségeket. „Elsősorban saját erejéből fejlődött, és ehhez szervesen hozzájárultak azok a támogatások, amelyek isteni gondviselés folytán a megfelelő időben érkeztek. Mindezzel a közösségi élet fejlődése és a lehetőségek megteremtése volt a cél. Ezért a mai napon gondviselésnek vesszük azt is, hogy a Jakab Antal-emlékdíjat megkapja az egyházközség. Isten fizesse, hogy figyelemmel követik dinamikus fejlődésünket és fontos önöknek egyházközségünk élete. Adja Isten, hogy továbbra is méltó módon ápoljuk nagy püspökünk emlékét” – zárta szavait a falu szülötte.

A laudáció elhangzása után Kolumbán Csilla tekerőpataki hitoktató, Varga Gabriella és Vencser László átadták, ifj. Czikó László plébános pedig közössége nevében átvette az elismerést, amelynek oklevelén ez áll: „A Jakab Antal Keresztény Kör Jakab Antal-emlékdíjat adományoz a temploma felszentelésének 120., plébániaépülete létesítésének 50., valamint temploma bővítésének 30. évfordulójára emlékező búzásbesenyői római katolikus egyházközség részére mindazokért a példaértékű törekvésekért és megvalósításokért, amelyekkel az egyházközség tagjainak és ezáltal a település lakóinak javát és érdekét szolgálják, továbbá mindazért a nagy tiszteleten, szereteten és megbecsülésen alapuló buzgólkodásért, amellyel egykori »fészekrakó« plébánosuk és későbbi püspökük, Jakab Antal emlékét ápolják. A Jakab Antal-emlékplakett Kolozsi Tibor szobrászművész alkotása. Búzásbesenyő, 2017. október 8., Varga Gabriella, Dr. Vencser László alapító-elnökök.”

Válaszszavaiban ifj. Czikó László többek között ezeket mondta: „Meglepődtem, mint ahogy többen is meglepődtünk, hogy figyelemmel követik az életünket, az egyházközség alakulását, s ez jólesik, mert erősíti azt a személyességet, ami az életünket kell jellemezze az Istennel és az egymással való kapcsolatban. A meglepettségünket ma felváltotta az öröm. Isten fizesse a közösség nevében! Törekszünk továbbra is töretlenül ápolni Jakab Antal püspök emlékét, és az Isten útján egyre nagyobb szeretetben járni.”

Az eseményen a Jakab Antal Keresztény Kört az alapítók mellett a Gyergyótekerőpatakról érkező Kolumbán Csaba és Csilla, valamint Kolumbán Ilonka néni képviselte, akik ifj. Czikó László plébánossal együtt az ünnepség előtt elhelyezték Jakab Antal szobránál az emlékezés koszorúját.

Jakab Antal Keresztény Kör