Kilencvenéves a Római Magyar Akadémia

0
575

Szeptember 12-én, kedden este, pontosan kilencven évvel a létrejötte után a Római Magyar Akadémia a 90/10-es című képzőművészeti kiállítás keretében nyitotta meg az új évadot. A 90/10-es című képzőművészeti kiállítás utal a nagyszerű kilencven évre, amelyet most tíz egykori ösztöndíjas művész alkotásai jelenítenek meg: Baráth Nóra, Brückner János, Gaál Endre, Gyenes Zsolt, Horváth Dániel, Lenkey-Tóth Péter, Ludman Éva, Nagy Csilla, Szegedi Csaba, Vati Era.

Az összegyűlt vendégek előtt dr. Révész Mária kulturális főtanácsadó emlékezett az alapításra, az eltelt kilencven év kihívásaira és eredményeire. Beszédéből idézünk pár fontos gondolatot: Jeles nap a mai: kilencven éve, 1927. szeptember 12-én írta alá a magyar állam megbízásából Gerevich Tibor azt az adásvételi szerződést, amely lehetővé tette, hogy ma itt álljunk, kiállítást nyissunk meg, ösztöndíjasoknak nyújtsunk lehetőségeket, hogy egy kis magyar szigetet működtessünk Rómában, Róma történelmi belvárosában.

A Római Magyar Intézet (Akadémia) első évtizedeinek története szorosan kapcsolódik újjászervezője, Klebelsberg Kuno tudománypolitikájához. Az első világháborút követő béke Magyarország számára trauma volt, elvesztette területének kétharmadát, vele jeles tudományos műhelyeket, nagy hírű egyetemeket. Ezen a veszteségen túl a revíziótól rettegő kis országok gyűrűjűben, elzártságból kellett valahogy kitörni. Ehhez Klebelsberg a „magas műveltség”-et találta a legmegfelelőbb eszköznek. Amikor 1922-ben miniszter lett, már kész koncepcióval rendelkezett és hozzáláthatott  a külföldi hídfőállások kiépítéséhez. Ebben jó terep volt Róma és Bécs és Berlin, de különösen Róma.

A Római Magyar Akadémia első képzőművész ösztöndíjas csoportja már az 1930-as Velencei Biennálén sikeresen bemutatkozhatott  a nemzetközi közönségnek. Kétségtelen imponáló nevek – és mögötte az életművek – az első „római iskolából”: Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Istókovics Kálmán, Molnár C. Pál, Patkó Károly, Pátzay Pál, Szőnyi István.

A háborút követő nehéz újrakezdés után ismét neves személyek lettek a Római Magyar Akadémia lakói: Weöres Sándor és Károlyi Amy, Ottlik Géza, Déry Tibor, Balázs Béla, Kerényi Károly, Lukács György, Pilinszky János, Toldalagi Pál, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Karinthy Ferenc, Csorba Győző, Hanák Péter, Klaniczay Tibor, Veress Sándor zeneszerző, zongoraművész, Szöllősy András zeneszerző, zenetudós, Fülep Lajos, Cs. Szabó László, Hantai Simon festő, aki aztán Rómából Párizs felé vette az útját….

(vl)/Vatikáni Rádió

MEGOSZTÁS