Ferenc pápa Maiorem hac dilectionem kezdetű motu propriója az élet feláldozásáról

0
1340
Spanyol vértanúk boldoggá avatása a Szent Péter téren (Fotó: ANSA/Vatikáni Rádió)

Hétfőn, július 11-én tették közzé  Ferenc pápa Nagyobb szeretete senkinek sincs  kezdetű latin nyelvű  motu proprióját az élet felajánlásáról (vitae oblatio). A pápa –  a Szenttéavvatási Kongregáció 2016. szeptember 27-ei teljes ülése előterjesztésére  – egy új kategóriát sorol a boldoggá- és szenttéavatási eljáráshoz, utalva Jézus szavaira:  „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja testvéreiért” (Jn 3,16): Az élet felajánlása (vitae oblatio) esete különbözik a vértanúságtól és az erények hősies gyakorlásától.  Ebben az esetben, hogy érvényesen elkezdődhessen  Isten szolgája boldoggáavatási eljárása, a következő ismérvek szükségesek:

– az élet szabad és szándékos felajánlása  és a biztos és közeli halál elfogadása szeretetből;
– kapcsolat az élet felajánlása és az idő előtti halál között;
– a keresztény erények  legalább rendes fokú gyakorlása az élet felajánlása előtt és utána a halálig;
– a szentség hírének elterjedése a halál után;
– szükséges egy csoda a boldoggá avatáshoz  Isten  szolgája halála után az ő közbenjárása által.

Az élet szeretetből történő felajánlása esetének kivizsgálása és az eljárás folytatása mindezek figyelembe vételével történik, és e normák szerint módosulnak az 1983-as  Divinus perfectionis Magister kezdetű Apostoli Konstitúció normái.

Megjegyezzük még:  egyházi gyakorlat volt egy kevésbé ismert út is az említett kettő (vértanúság és az erények hősies gyakorlása) mellett, az egyházjogi kódex szerint „casus excepti”: egy személyt régóta boldogként tisztelnek, és utólag  az egyház elismeri ezt az ősi kultuszt: ez az equipollens, egyenlő érvényű boldoggá  nyilvánítás/avatás.

Forrás: Vatikáni Rádió