Igazi örömhír vagy újabb látszatgyőzelem?

Egyházi és szülői nézőpont a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében

0
2640

Futótűzként terjedt az interneten, valamint az írott és elektronikus médiában a jó hír: május 4-én, csütörtökön Marosvásárhely városi tanácsa megszavazta a katolikus iskola jogi létrejöttét. Ennek kapcsán kérdeztük Molnár Izabellát, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális Irodájának munkatársát, aki szülőként vett részt a rendkívüli ülésen és dr. Holló László egyetemi tanárt, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnökét.

„Szülőként a tanácsülésen történteket pozitívan értékeljük, de ez nem azt jelenti, hogy megoldottnak tekintjük a problémánkat. Még nem látszik az alagút vége. Ezen az ülésen megszavaztak két határozatot is, amelyeket a Szabad Emberek Pártja (POL) tanácsosai készítettek elő: az egyikben a tanács elrendeli a Római Katolikus Teológiai Líceumnak mint önálló jogi személyiségnek a létrehozását általános iskolai, gimnáziumi, valamint középiskolai tagozattal. Eszerint a tanfelügyelőségnek módosítania kell Marosvásárhely 2017–2018-as iskolahálózatának a tervét, belefoglalva abba az önálló jogi személyiséggel rendelkező katolikus iskolát is. A második határozat elrendeli a sokat vitatott 2014. évi 241-es tanácsi határozat kiigazítását, amelyben az áll, hogy a tanács javasolja a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítását; a mostani határozat pedig a javasolja szót a jóváhagyja kifejezéssel helyettesíti. A helyzet viszont még nem megoldott, mivel ezek a határozattervezetek nem kapták meg a polgármesteri hivatal jegyzőjének jogi láttamozását. Ezért joggal kérdéses a prefektus jóváhagyása is, ami a következő lépés lenne az ügy megoldásában. Utána a tanfelügyelőség jóváhagyása, majd újabb tanácsi határozat szükséges az ügy végleges megoldásához – nyilatkozta Molnár Izabella, hozzáfűzve – a tanácsülésen kiderült, hogy a többszöri minisztériumi felszólítás, egyeztetés ellenére sem egyértelmű a tenni akarás az érintett szervek részéről. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jegyzője elmondta (nekünk, szülőknek már többször elismételte), hogy a hivatal álláspontja szerint a katolikus iskola létezik, és egy végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet hiányában a tanfelügyelőségnek nem volt joga a tanintézményt kihagyni a város iskolahálózatából, és megtiltani a cikluskezdő osztályok indítását. Ugyanezt mondta el a szülők képviselőinek a két minisztériumi tanácskozás alkalmával Gabriel Ispas államtitkár és maga a tanügyminiszter is. Mégsem tehetnek semmit a legfelsőbb szervek sem, mivel önálló jogi személyiséggel rendelkezik a megyei tanfelügyelőség. Ez számunkra érthetetlen: hogyan lehet célja ennek a gyerekeink oktatását felügyelő szervnek az, hogy ellehetetlenítse egy jól működő iskolának a működését, méghozzá törvénysértő módon?”

Fotó: Boda L. Gergely/Székelyhon.ro

A hatékony, egyöntetű megoldáskeresés hiányát kiemelte Holló László is, rámutatva, hogy a határozatot csak az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok szavazták meg, és a folyamat „nyilvánvalóvá tette, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum ügye továbbra sem szakmai kérdés”. Annak ellenére sem az, hogy a tervezetet előterjesztő Hermann Mark Christian tanácsos a javaslat bemutatása során külön kérte kollégáit, hogy „a pártpolitikai érdekeket félretéve, közösen igyekezzenek megoldást keresni erre a gyerekek és szüleik számára kétségbeejtő, bizonytalan helyzetre”. Holló László továbbá arra is rámutatott, hogy az önkormányzat jogi és tanügyi bizottságainak képviselői nem támogatták a határozattervezet, ami szintén kérdésessé teszi, hogy a határozat eléri-e célját, hiszen még további két szűrőn kell átmennie május 15-éig. Jó esetben a megye prefektusa jóváhagyja és továbbküldi a tanfelügyelőségre, ahol – az eddig történtek ismeretében – szintén kétséges a pozitív eredmény. Megtörténhet azonban az is, hogy a prefektusi hivatal a határozatot kiegészítő javaslatokkal látja el, és visszaküldi a városi tanácshoz, ahol kérdéses újabb rendkívüli ülés összehívása a tanügyminisztérium által megadott május 15-ei határidő előtt. Holló László a tanácsülésen, a napirend előtti felszólalásában is próbálta a tanácsosok figyelmét a katolikus egyház és a helyi önkormányzat közti fennálló szerződésben elfogadott jogokra és kötelezettségekre irányítani. A hajdani Státus-főgimnázium épületére az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyfelől, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal másfelől 2014. december 15-én húsz évre szerződést kötött, amelynek 25. pontjában az áll, hogy „a szerződésbe foglaltakat a felek jóhiszeműen értelmezik a cél szolgálatába, amelyért kötötték”.

„A célok pedig kezdettől fogva nyilvánvalóak voltak – fejtette ki Holló László. – A polgármesteri hivatal az Unirea Főgimnázium számára a főépület használati jogát kívánta biztosítani, mi pedig a hajdani fiúnevelő épületében a II. Rákóczi Ferenc katolikus teológiai líceum létrehozását akartuk elérni. A polgármesteri hivatal részéről a szerződésnek ezt a jóhiszemű értelmezését hiányolom. És meg kell mondanom, nem csupán a katolikus teológiai líceum vonatkozásában. Hiszen mi mind a 2008-as, mind pedig a 2014-es szerződésbe beleerőltettük az ingatlan általános felújítására irányuló igényünket. Ezért is kötöttük azt húsz évre. És ez megvalósítható lett volna, gondoljunk csak a csíkszeredai Márton Áron- és Segítő Mária-gimnáziumoknak otthont adó ingatlannal kapcsolatos sikertörténetre. Egy hasonló hozzáállás szolgálta volna az Unirea Főgimnázium érdekét is.”

Miközben folyik a küzdelem az iskola helyzetének megoldásáért, a közelmúltban a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) újra elkezdte beidézni a szülőket is, akiknek egyike ezúttal Molnár Izabella volt. A kihallgatás céljáról szólva Molnár Izabella elmondta: „A szülők kihallgatásának a célja, hogy megtudják, volt-e az iskola alapítói részéről rosszhiszemű félrevezetés, és az, hogy kívánnak-e a szülők bírósági úton kártérítést követelni. Nem objektív kihallgatás, hiszen félrevezető kérdéseket tesznek fel, amelyek csak féligazságokat tartalmaznak (például az iskola akkreditációjával vagy a tanévek elismerésével kapcsolatban), és erre alapozva várják, hogy kimondjuk, számszerűsítve is, kártérítési igényünket. Ezért próbáltuk a szülőket minél jobban informálni az iskola reális helyzetéről és ezekről a konkrét kérdésekről is, hogy ne lehessen félrevezetni őket.”

A Vasárnap katolikus hetilap összeállítása