A Gyergyó-kerületi egyházi kórustalálkozót idén április 29-én tartották. A házigazda szerepét ezúttal Kilyénfalva töltötte be, ahol legutóbb 22 évvel ezelőtt, 1995-ben szerveztek hasonló eseményt. A rendezvény főszervezői Fejér Lajos plébános, Gál Péter és Gál Katalin voltak. A világi elöljárók közül az eseményen részt vett Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere és Moldován József képviselő.
A kórustalálkozónak a község temploma adott otthont, ahol délelőtt 10 órától Gyergyó-kerületi lelkipásztorok részvételével szentmisével – főcelebráns és ünnepi szónok Márton József tölgyesi plébános – kezdődött a rendezvény. A szentmise után – a hagyományokhoz hűen – megtörtént a kórustalálkozó egyik szimbólumának, a vándorzászlónak az átvétele, amelyet egy évig, a következő kórustalálkozóig őriznek a kilyénfalvi templomban, hogy jövőre majd továbbadhassák a következő találkozónak otthont adó gyergyószentmiklósi Szent István-templomnak.
A kórustalálkozót Fejér Lajos kilyénfalvi plébános, a rendezvény egyik házigazdája nyitotta meg. A program ismertetése előtt ünnepi gondolataiban megemlékezett Kájoni Jánosról és a 135 évvel ezelőtt született és 50 éve meghalt Kodály Zoltánról.
Az idei találkozón tizenkét kórus vett részt két-két énekkel, a következő településeket képviselve: Remete, Újfalu, Csomafalva, Alfalu, Ditró, Tölgyes, Tekerőpatak, Szárhegy, Kilyénfalva, Gyergyószentmiklós három kórusa (örmény templom, Szent Miklós-templom és Szent István-templom). A rendezvény színvonalát emelte, hogy Barabás Gyöngyvér tanár közreműködésével az egyes kórusok fellépése előtt rövid ismertető hangzott el a kórusművek tartalmáról, a szerzők életrajzáról, zenei pályafutásáról, sikereiről. A tájékoztatók elején vagy végén elhangzott egy-egy rövid, de tartalmas Kodály Zoltán gondolat, tiszteletünk jeleként, a többszörös évforduló alkalmából.
A kórusművek zenei stílusukban, származási helyük, szerzőik szempontjából egyaránt változatosak voltak. Hallhattunk több magyar zeneszerzőtől (Deák-Bárdos György, Halmos László, Jobbágy István, Bárdos Lajos, Liszt Ferenc stb.) származó darabot, de felcsendültek kórusművek Mozarttól, Johann Sebastian Bachtól, Marco Frisinától, Heinrich Schütztől is. A produkciók végén a karvezetők egy szál virágot, emléklapot és emlékplakettet vehettek át a szervezőktől.
A kórustalálkozót a pápai himnusz és nemzeti imádságunk után jó hangulatú, közös ebéd követte, ahol a fellépéseket megelőző izgalomtól megkönnyebbülve, egymás viszontlátásának örülve, a résztvevők megoszthatták a tapasztaltakat, az élményeiket, lehetőségük adódott új ismeretségeket is kötni. A kellemesen tavaszi időjárás, a szervezők figyelmessége, igényes munkája, a kórusok összehangolt tevékenysége és a zene nyelvén történő csodálatos megnyilvánulásaik felejthetetlen élményt nyújtottak mindazoknak, akik jelen voltak az idei kórustalálkozón. Akár aktív részese, akár passzív befogadója volt valaki a zenének, olyan érzést tapasztalhatott, amiről Kodály Zoltán így nyilatkozott: a zenével „(…) az életnek olyan kincsét kapja, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”
Barabás Gyöngyvér
