Szavaikkal szépen tanúságot tevők

0
4431
Fotók: Bodó Márta

Az első országos magyar nyelvű hittanolimpia lezárult, a résztvevők már hazafelé utaznak és az eredménytől függetlenül élményekben, barátságokban, tapasztalatokban gazdagon, fáradtan, de szívükben örömmel készülnek eltölteni a vakáció utolsó napjait.

A második napon születtek a versenydolgozatok, majd a tanárok késő estébe nyúló, odaadó, figyelmes munkáját követően Laczkó Vass Róbert színművész művészi műsora után a Báthory-líceum dísztermében kitörő örömmel fogadták az eredményeket. Az utolsó nap már az ünneplésé és búcsúzásé volt. A kolozsvári Szent Mihály-templomban érseki szentmisén vettek részt a diákok, a kísérő tanárok, a bizottság tagjai, a papság és a kolozsvári hívek. A szentmisén a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának Szent Jeromos-kórusa énekelt Márton Szabolcs vezetésével. Jakubinyi György érsek homíliájában a keresztény értékek védelmére, az azok szerinti életre hívta fel a figyelmet, bibliai és mai hitvallókat is idézve, ez utóbbiak közt Maximilian Kolbe, Kalkuttai Teréz és Márton Áron szerepelt.

A szentmisét a díjkiosztás követte. Hogy a részvétel a legfontosabb, ezt az igazságot volt hivatott az a gesztus is kifejezni, hogy Holló László és Nagy Gabriella minden résztvevőnek emléklapot adott át, mindenkit kiszólítottak a padból, egy pillanatra minden versenyző a középpontban érezhette magát. Természetesen a felkészítő tanárok munkáját is hasonlóképpen értékelték a szervezők, majd a különdíjak és osztályonkénti díjazottak értékelése következett. Lapjaink, kiadónk különdíját három diák érdemelte ki az átlagosnál érdekesebb, elevenebb, kreatívabb dolgozataikkal: a nyolcadik osztályos sepsiszentgyörgyi Tölgyesi Erik, a tizedikes kolozsvári Katona Hunor és a tizenegyedikes Páll Emese Zsuzsanna. Az eredményeket bárki megtekintheti az esemény honlapján, ezért felsorolásuktól eltekintek, de kiemelem, hogy volt néhány egészen kivételes dolgozat, amely 10-est érti: Babtan-Varga Anna Teodóra kolozsvári tizedikesé, Catona Ábel-Emanual kilencedikes és Kovács László István hetedikes nagyváradi diáké. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a világi tizedik osztályosok kivételesen felkészültek voltak, hiszen itt még a 7. helyezettnek is 9-esen felüli jegye volt, a 6. helyezett például 9,50-et kapott a versenydolgozatára! A világi tizenegyedik osztályban pedig mind a tíz versenyző 9-esen felüli jegyet kapott! Mindez azt mutatja, hogy kivételesen felkészült, lelkes és hitükről szavaikkal szépen tanúságot tevő fiataljaink vannak. Ezeknek alapján remélhetjük – hiszen több osztály tételei közt szerepelt olyan, amelyre válaszként a diák saját hitéről, egyházi, közösségi kötődéseiről, az imához való viszonyáról is vallhatott –, hogy a megszerzett elméleti tudás a szívükben és cselekedeteikben is ott van, ott lesz: ezek nyomán remélhetünk magunknak Erdélyben jövőt.

Kép és szöveg Bodó Márta