Egy kivételes geopillanat részesei vagyunk

Könyvbemutatóval egybekötött előadás a kolozsvári Magyar Földrajzi Intézetben

1
194

Melyek a 21. század legfontosabb változásai, kihívásai? Hogyan értelmezzük a minket körülvevő globális változásokat? Hogyan és miért alakulnak át a centrumok és a perifériák? Milyen jövő vár ránk a világ folytonosan átrajzolódó térképein? Ezeket a kérdéseket tette fel előadásában a budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Csizmadia Norbert.

Széles érdeklődésre tartott számot az a könyvbemutatóval egybekötött előadás, amelynek a kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet adott otthont március 9-én délután 4 órától.  Az előadó a 2016-ban megjelent Geopillanat című kötetét is elhozta Kolozsvárra. (A könyv előjegyzés alapján meg is vásárolható.) Saját meghatározása szerint a kötet egyfajta útikönyv a 21. századhoz -, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a szűk szakmai közönségnek szól, hanem bárkinek, aki meg akarja érteni, illetve folyamatában akarja látni a fúziókban és hálózatokban élő világot. Fúzió, azaz  egységesülés, és hálózat – a globalizáció mellett vagy után minden bizonnyal ez a két kifejezés a kulcsa annak a forrongó világváltozásnak, aminek hatásait nap mint nap érezzük. Ez viszont azt jelenti, hogy a világ térképe, amit eddig megszoktunk, és lelki szemeink előtt megjelenik, átalakul: statikus leíróból a hálózatok és viszonylatok dinamikus térképe lesz – emelte ki az előadó. Ahány szempont, annyi térkép tehát, és ebből a gazdag térképanyagból a Geopillanat kötet bőséges ízelítőt kínál.

Az előadást követően Lakatos Artur történész-közgazdász a történész szemszögéből méltatta a könyvet. Részletes elemzésében a pillanat jelentőségét emelte ki, mint amely saját dinamikával rendelkezik. A pillanat alkotóeleme a folyamatoknak, ezeknek kiindulópontja vagy töréspontja is lehet. Csizmadia könyve szerint egy ilyen fontos világtörténelmi pillanatban leledzünk, ami pozitív értelemben töréspont – jegyezte meg Lakatos Artur.  Ez a töréspont új lehetőségeket hordoz magában. Az egyén, a helyi közösség, a régió, a nemzet és az egész emberiség feladata élni ezekkel a lehetőségekkel. A geopillanat itt van, megélhető, kihasználható. Csizmadia Norbert könyve olyan külső iránytűt nyújthat hozzá, amely hasznosan befolyásolhatja az egyén belső iránytűjét – zárta le elemzését a történész.

Az előadás gazdag problémafelvetése számos gondolatot indíthatott és indított is el a hallgatókban. Ha a technológia megjelenése Kolumbusz felfedezéséhez – és ezzel a térképek átrajzolódásához – hasonlítható, vajon ebben az új világban mi lesz a szerepe a társadalom tartópilléreinek: a hitnek, vallásnak és a kultúrának? Stílszerűen szólva: milyen lesz a jövő kultúra- és vallástérképe? Mivel minden válságnak, változásnak velejárója a hagyományos értékek megrendülése, szükségszerű a mai ember bizonytalansága, talajvesztettsége. Vajon a hálózatosság képes lesz valaha, ha nem is biztos talajt, de valamilyen dinamikusan megélt biztonságérzetet nyújtani? A kérdések kimeríthetetlenek. Azonban az ilyen, és ehhez hasonló kérdéseknél minden diszciplína véget ér, és az egyén belső iránytűjének kell irányt mutatnia.

Lakatos Fleisz Katalin

MEGOSZTÁS

1 HOZZÁSZÓLÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here