A püspök

Márton Áron-ünnepséget tartottak Kolozsváron a püspökké szentelés évfordulóján

0
815
Virt László (Fotó: Fábián Róbert)

Virt László Nyitott szívvel címen írta meg Márton Áron életét és eszméit bemutató könyvét, amelynek előszavát Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát jegyzi. A könyv az egyik legjobb, mert élő és egységes Márton Áron-portré. Ezért is volt Virt László a meghívottja a Kolozsváron Márton Áron püspökké szentelésének 78. évfordulóján, február 12-én tartott ünnepségnek. A kisebbségi lét mint sajátosság és méltóság – Márton Áron apostoli küldetésének egy értelmezése címen tartott előadást délután 5 órakor a Szent Mihály-plébánia nőszövetségének dísztermében. A hallgatóságot Kovács Sándor főesperes-plébános köszöntötte, kiemelve, hogy Márton Áronról számos megemlékező eseményt tartottak és tartanak, de ez sosem túl sok, róla beszélni, újra és újra megemlékezni kötelességünk. Az ünnepség a Szent Mihály-templomban, a püspökszentelés helyszínén tartott szentmisével folytatódott, ahol Horváth István gyulafehérvári főesperes-plébános, főcelebráns mondott homíliát Márton Áron emberségét elevenítve fel.

Virt László előadásában a kisebbségi lét értelmezési kereteiről szólt és Márton Áronnak a kisebbségi léthez való viszonyáról. Kolozsvári előadása kapcsán arról kérdeztük, mikor és hogyan figyelt fel Márton Áronra, mi ragadta meg vele kapcsolatban?

A 70-es években az én nemzedékemből voltak, akik a rendszerbe belesimulva igyekeztek valamit elérni, voltak, akik – akkor már volt lehetőség különböző maszek tevékenységekre –  igyekeztek minél több pénzt szerezni, mások Bécsbe jártak a kirakatokat bámulni. Volt a nemzedékemnek egy sokak által lekezelt része, amelynek tagjai akkor Erdélybe jártak, táncházat csináltak. Magam botlábú vagyok, de jártam táncházba, a nemzedéknek ehhez a részéhez tartozom. Ez a táncház több volt, mint táncolás: közösség volt. Erdélyben találkoztam Márton Áron „legendájával”. Így nevezhetem: legenda, de nem a valóságtól elrugaszkodott legenda. Hogy legendává nőtt, bizonyára összefüggött a hivatali elfojtással, nemigen lehetett róla beszélni, csak egyházon belül, az emberek között, de külső, világi fórumokon nem. Sok olyan valós történet volt, amely már-már legendás színt kapott. Találkoztam Márton Áron legendájával, s ez a magyarországi katolikus egyházzal összevetve teljesen más mintát adott számomra. Erdélyben Márton Áron volt „a” püspök, nemcsak ő, sokan mások börtönből jöttek, s a börtönből szabadult papok nem segédlelkészként, nem civil állásban, mondjuk ablakmosóként dolgoztak valahol, zugpapként, hanem a legjobb állásokba kerülhettek. Ez nekem feltűnt, mert az mutatta, hogy itt, Erdélyben valami nagyon másképp működik, itt teljesen más szellem uralkodik az egyházban, s ezt Márton Áron határozta meg.      

Fábián Róbert
Az ünnepségről részletes beszámolót olvashatnak a Vasárnap 8. számában.
A Virt Lászlóval készült interjút az áprilisi Keresztény Szóban olvashatják.

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here