A Státus (h)arcai – múlt és jelen

Gyárfás Elemérről szóló kötetet és a Státus történetét mutatták be Kolozsváron

0
1548
Holló László egyetemi előadótanár, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke

Az Erdélyi Római Katolikus Státus intézményéről beszélve nem lehet kihagyni annak 1931-től nagy hatású elnöke, Gyárfás Elemér alakját. Személyéről, munkásságáról halálának 70. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát tartottak Kolozsváron 2015 októberében. A konferencia előadásait tartalmazó frissen megjelent kötet apropóján Holló László egyetemi előadótanár, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsi elnöke tartott előadást Gyárfásnak a Státus érdekében folytatott szerteágazó tevékenységéről január 26-án este 7 órától a Keresztény Értelmiségi Kör – Kolozsvár januári találkozója keretében, a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. Gábor Csilla bevezető szavai találóan ütötték le az előadás alaphangját. A bevezető azt vázolta, hogy múlt és jelen szervesen kapcsolódik, a múltunkon épül a jelenünk és a jövőnk.

Az előadás menete e nagyívű, a múlttól, a kezdetektől a jelen felé közelítő perspektívára épült. A vázolt történeti távlat érzékeltette, hogy a Státus immár 401 éves múltra visszatekintő intézménye többféle harcban edződött az idők folyamán. Már elindulása is jog- és érdekérvényesítésben gyökerezik. A reformáció ellenirányában, az Erdélyi Fejedelemség katolikusokra nem föltétlenül kedvező törvényei között kellett időről időre megtalálnia, újjászerveznie magát. Évszázadokon keresztül, különböző történelmi korok nehéz körülményei közepette szolgálta Erdélyben a művelődést, az oktatást, a vallásos és erkölcsi nevelést.

Az előadó kiemelte, az Erdélyi Római Katolikus Státus 2005-ben alakult újjá alapítványi formában, Jakubinyi Györgynek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érsekének elnökletével, klerikus és civil tagsággal. A jelenkori viszonyokat taglalva az előadásból kiderült, hogy a múlt és a jelen között – sajnos – nincs igazán határvonal. A Státus ma is azért küzd, ami jog szerint az övé, és ami már-már visszaszerezhetetlennek tűnik. A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum – amelynek épületét 2004-ben szolgáltatta vissza a román állam – körüli lelket őrlő huzavona még inkább felerősíti a Státus jog- és érdekérvényesítő szerepét. Újra – vagy inkább még mindig – harcolni kényszerül, átláthatatlan bürokratikus útvesztőkön kell keresztülmennie. Pedig épp a huszadik század első évtizedében a magyar kormány és a helyi közösségek támogatásával, erős összefogással régi, nagynevű státusgimnáziumokat újjáépítve sikerült kialakítani az egész Erdélyt átfogó modern iskolahálózatot. Ekkor épült fel a brassói, jelenlegi Áprily Lajos Főgimnázium, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a csíkszeredai Segítő Mária, illetve Márton Áron Gimnázium és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium épületei csakúgy, mint a gyulafehérvári státusgimnázium épülete. És ekkor, 1905 és 1908 között épült a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc státusi főgimnázium épületegyüttese is. (Utóbbi a mai katolikus teológiai líceum.)

Ezek az intézmények nemcsak magyar, hanem minden együtt élő nemzet és felekezet nevelését vállalták – jegyezte meg Holló László. Nagynevű románok, többek között Petru Maior, Gheorghe Şincai, valamint Gheorghe Lazăr került ki falaik közül. A marosvásárhelyi katolikus líceum maga is az Unirea Főgimnáziummal osztozik az épületen.

Lakatos Fleisz Katalin

MEGOSZTÁS