Ötszáz hangú Biblia

0
747

Az eredetileg az egyház megújítását kezdeményező mozgalomnak, a reformációnak az eredménye a római katolikus egyházban is a Biblia újabb reneszánszát indította el. A Luther Mártonnal is tárgyaló Thomas de Vio (1469–1534) bíboros volt az a legmagasabb egyházi méltóság, aki pontosan felfogta a Biblia iránti érdeklődés jelentőségét. Sok protestáns teológus a II. vatikáni zsinatról (1962–1965) úgy nyilatkozott, ha ez a zsinat megelőzte volna Luther fellépését, akkor nem lett volna szakadás a nyugati egyházban. Ferenc pápát pedig igen nagyra tartják a protestánsok, már csak azért is, mert kijelentette: „Martin Luther szándékai nem voltak tévesek”. A reformáció hatására számos nemzeti nyelvű bibliafordítás jött létre, mióta Károly (Radics) Gáspár tiszteletes és köre (1590), illetve Káldi György jezsuita magyar nyelvre ültette át (1626) a kereszténység szent könyvét. A bibliafordítók hosszú során keresztül jutunk el a református új fordításig (RUF; 2014), illetve Simon T. László OSB sikeres Újszövetség-fordításáig (2014).

Felekezettől függetlenül a Biblia sokak lelki tápláléka, ezt bizonyítja a szegedi kezdeményezéssel indult kézzel másolt Biblia közel ötezer másolója, és ezt bizonyítja most a több száz résztvevővel elkészült ötszáz hangú Biblia, amelyet a Kárpát-medencében élő, különböző magyar dialektusban beszélő, lelkes felolvasók hoztak létre, háromperces blokkokból összeállítva a teljes szöveget. A felolvasó csoportok a következő településeken szerveződtek: Szeged, Szatymaz, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Csíksomlyó, Csíkszereda, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Szabadka, Pozsony, Komárom. Az eredmény mindenki számára hozzáférhető a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapján: http://www.sznbk1988.hu/. Dr. Benyik György, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója köszönetét fejezi ki a rögzítés segítőinek, elsősorban a Mária Rádió határon túli stúdióvezetőinek és munkatársainak.

A szent szöveg ízes magyar nyelven szólal meg, bemutatván, hogy Magyarország határain kívül milyen módon beszélik a magyar nyelvet. Ezért ez a gyűjtemény egyben egyedülálló dokumentációja is a 2016/2017-ben beszélt magyar nyelv sokszínűségének.

A reformáció idején és azt követően a Biblia a vásárokban is kapható „ponyvaregény” lett, magyar helyesírásunkat jórészt a bibliafordítók csiszolták, alakították, és nyelvezete kihatott a köznyelvre is. A mai hangzó médiában, a kulturális műsorokat leszámítva, ritkán tűnnek fel a bibliai szövegek, ezért ajánljuk fel ezt a gyűjteményt a közösségi médiumok számára, hogy az a szöveg, amely oly sok éven keresztül volt sokak lelki tápláléka, elérhető legyen a rádiók műsoraiban és az interneten is.

Abban reménykedünk – írta Benyik György –, hogy ezek a háromperces hangfelvételek megjelenhetnek a napi rádióműsorokban is. Európa spirituális kincstára és a leggazdagabb nyelvű magyar költő, Arany János magyar nyelvének is egyik forrása volt a Biblia szövege. Széles körű hatását a magyar irodalomra részletesen soha nem tárták fel, pedig köz- és szépíróink, költőink, valamint számos közszereplő most is használja a Biblia szövegét. Reméljük, hogy Jézus szavait hallva, megerősödik az a lelki és érzelmi közösség, amely nélkül nincs egyház és nemzet.

MEGOSZTÁS