A vallás a politika „fogságában” – biblikus szempontok a migránskérdésről

0
889
Fotó: Bodó Márta

 

A vallási szövegek hermeneutikája: vallás és politika címen tartott szakmai konferenciát a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biblikus Intézete november 25–26-án. A témát az európai migrációs válság tette egészen aktuálissá, a tanácskozás résztvevői elsősorban vallási szempontból kísérelték meg körbejárni a kérdést, teológiai válaszokat, magyarázatot, lehetőségeket találni, felmutatni. A résztvevőket a vallási fundamentalizmus kérdése izgatta, ez az előadásokban és a beszélgetésekben is sokszor előkerült, valamint a politikai megközelítések problémái, hibái, a politikai válaszok hiányosságai miatt keltett tömeghisztéria kérdései.

Az angol nyelvű konferencia plakátja
Az angol nyelvű konferencia plakátja

Sandu Frunză, a BBTE szociológiatanára saját szakmája nézőpontjából mutatta be a vallási fundamentalizmus és az új ideológiai konfliktusok kérdéskörét. Zamfir Korinna a Szentírás „veszélyes-veszélytelen” olvasása alapján beszélt azokról a katolikus olvasatokról, amelyek a félelemérzetből fakadó védekezés szükségességén alapulnak. A magukat tradicionálisnak mondó, ám valójában inkább fundamentalista csoportok világértelmezése az előadó szerint nem mentes egy irracionális összetevőtől, amely a fenyegető „világ” állandó katolikusellenes összeesküvésétől tart. Ez a réteg Zamfir Korinna értelmezésében úgy olvassa a Szentírást, hogy a szeretet evangéliuma helyett a félelem evangéliumát találja meg benne. Ez az olvasat és a hozzá tartozó olvasó nem mentes a paranoiától, tette hozzá a biblikus és neurológus szakorvosi képesítéssel egyaránt rendelkező előadó, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára.

Németországból érkezett Martin Meiser, aki a bibliai szövegeknek a politikai diskurzusban való felhasználását és kiforgatását tárgyalta németországi, hollandiai és amerikai példák segítségével. A szebeni Hans Klein hermeneutikai kérdéseket vetett fel a kommunizmus korszakára koncentrálva. A kommunista éra felekezete, az evangélikus egyház számára a faliújság-teológiát engedélyezte csupán. Az előadó hermeneutikai értelmezési keretét a stabilitás–mozgás/növekedés–spiritualitás fogalmaival határozta meg, véleménye szerint a bibliai textus megértésének, magyarázatának papi és prófétai összetevőjét is a három fogalom különböző kombinációja adja: a stabilitás spiritualitással ötvözve a papi értelmezést hozza, míg a növekedés a spiritualitással vegyítve egy prófétai értelmezési keretet nyit meg.

Stefan Tobler németországi evangélikus teológus Szebenben tanít, ökumenikus intézetet vezet ott. Előadása Peter Berger elméleti megközelítését mutatta be a vallásközi párbeszédről. Az amerikai vallásszociológus teoretikus megközelítését európai példákkal és saját értelmezésével toldotta meg. Eszerint a migráció lehetőség az élő találkozásra az iszlámmal, esély arra, hogy szembenézzünk magunkkal, merjük magunkat reálisan annak látni, akik vagyunk. Nem örülünk a térítő iszlámnak, de az azzal való találkozás rávilágít kereszténységünk erősségeire és gyengeségeire, arra, hogy mi keresztényekként mennyire hiteles és vonzó perspektívát nyújtunk. Az iszlám hit erősnek és egyszerűnek mutatkozik, azzal szembesít, hogy a keresztény missziós buzgalom rég a múlté. Tobler szerint az iszlámmal való európai párbeszédnek, a migránsok befogadásának teológiai ellenérvei nincsenek – az ellenérvek politikaiak, társadalmiak vagy bármilyen más jellegűek. A mi igazságunk a megfeszített Krisztus, keresztény identitásunk Krisztusban gyökerezik, teljes sosem lehet teljes, mert teljesen sosem érthetjük Krisztust – ugyanakkor a keresztény identitás el sem veszíthető soha.

Vincze Hanna Orsolya médiakutató, egyetemi tanár a migránstéma sajtóbeli megjelenését mutatta be elsősorban az AP hírügynökség anyagain keresztül. Azt elemezte, a vallási tematika a migránskérdéssel hogyan került a laicizált Európában újra előtérbe, és kiknek a hangja volt hallható a híradásokban a téma kapcsán – elsősorban politikusoké, annak ellenére, hogy vallási kérdésekben nem ők tekinthetők a szakértőknek.

Ilyés Magda pszichológusként mutatta be a fundamentalista alapállást, sikertelen megküzdési stratégiának tekintve azt. Véleménye szerint nem egészséges reakció a szorongást okozó események elől elbújni, hibás önvédelmi mechanizmus a valósággal való szembenézés helyett irracionálisan, neurotikusan, hisztérikusan reagálni – ez vezethet a szélsőjobbos reakciókig, el egészen a terrorizmusig.

Fotó: Bodó Márta
Fotó: Bodó Márta

Ekaterini Tsalampouni Görögországból érkezett és hazája ortodox egyházának politikai reakcióit vizsgálta a biblikus kritikus szemével. Alexandru Ioniţă kutató a bibliai zsidóság liturgikus szövegeinek recepcióját és hatását vizsgálta a román ortodox egyházra, Paula Bud szintén ortodox szempontból mutatta be annak veszélyét, hogy a fundamentalizmus a kultuszt önvédelmi eszközzé silányítja.

Összességében elmondható, hogy e teológusok derekasan megpróbálták megadni a szakmájuk szempontjából legmegfelelőbb választ korunk aktuális kérdésére. Mint ahogy a médiakutató elmondta, sajnos azonban a közvéleményhez legkevésbé a teológusok józan, árnyalt elemzésen alapuló hangja jut el.