Temesvár háromszáz éve szabadult fel a török uralom alól

0
1088

A temesvári polgármesteri hivatal jubileumi rendezvénysorozatot szervezett: a Dóm téren megtekinthető volt a Medievalum kiállítás, ahol fegyvereket, lovagi öltözeteket, középkori hangszereket, kínzóeszközöket láthattak az érdeklődők. A Szabadság téren 18. századi kosztümös és harci bemutatót tartottak. A Savoyai Jenő utcában emlékeztek meg a herceg 300 esztendővel korábban történt győzedelmes temesvári bevonulásáról. A ház falán két emléktáblát is lelepleztek Savoyai Jenő herceg tiszteletére. A jubileumi rendezvénysorozat idején, október 14-én és 15-én nemzetközi tudományos ülésszakot szerveztek a Román Akadémia temesvári székházában Temesvár 1716–2016. Egy európai történet címmel.

Az ünnepségsorozatba a katolikus püspökség is bekapcsolódott. Október 13. – decem­ber 10. között a te­mesvári római katolikus püspökség ad ott­hont annak a jubileumi kiállításnak, amelyet Temesvár török uralom alóli felsza­badítá­sának 300. évfordulója alkalmából szervezett az intézmény és a Bánát Múzeum (Muzeul Banatului), és amely eddig a Teréz-bástyában volt látható. A kiállítás szervezését kezde­ményező Roos Márton megyés püspök a megnyitón Savoyai Jenő herceget, a győztes hadvezért és gróf Claudius Florimund Mercy bánsági kormányzót ábrázoló jubileumi emlékérmet adott át több intéz­ménynek és magánszemélynek. Az évfordulós szentmisét Miguel Maury Buendía pápai nuncius celebrálta. A napi evangéliumból kiindulva az imáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az ima által történelmi fordulatok történtek. Ilyen fordulat Temesvár felszabadítása is. Loyolai Szent Ignác szavaival hirdette, hogy az ima a hitéletünk tükre, megmutatója. Az ünnepi misén részt vett tíz püspök, többek között a gyulafehérvári, váradi, bukaresti és nagybecskereki egyházmegye elöljárói, két görögkatolikus püspök és a temesvári metropolita. A temesvári püspök bevezető beszédében kiemelte, hogy a felszabadulás 164 év török megszállás végét jelentette. A Bánság területén ekkor már mindössze öt plébániatemplom állt. A felszabadulás azt is jelentette, hogy a Bánságban a keresztény kultúra újra otthonra talált. Ez a változás egyúttal a püspök visszatérését is jelentette, illetve a temesvári egyházmegye elődjének újjászületését. A temesvári metropolita a kortörténeti események felelevenítése után kiemelte, hogy a felszabadulás eseménye a kereszténység új kezdetét jelentette a térségben.

Az osztrák császári seregek Savoyai Jenő herceg vezetésével, 1716 októberében szabadították fel Temesvárt a török uralom alól. 1716. október 12-én délelőtt 11 óra 30 perc­kor kitűzték a vár fokára a fehér zászlót. Savoyai herceg 1716. október 21-én Temesvárról keltezett levelében tájékoztatta a császári udvart a törökök feletti győ­zelméről és foganatosított intézkedéseiről. A vár parancsnokául gróf Franz Wallis ve­zér­őrnagyot, tábori főstrázsamestert ne­vezte ki.
A meghódított tartomány élére vezérlő kormányzóul báró Claudius Flori­mund Mercy (1666–1734) lovassági tábornokot állította, aki 1733-ig töltötte be felelősségteljes katonai és polgári főadminisztrátori tisztségét, elindítva a táj­egység rendezésének, lecsapolásának, új­já­építé­sé­nek, benépesítésének, korszerűsíté­sé­nek át­fogó, hatalmas méretű és léptékű munkálatait. Rendeletben hagyta meg a bárónak, hogy a VI. Károly osztrák császár kizárólagos birtokává nyilvánított vá­rosba és régióba protestánsokat és kurucokat ne, hanem csak „igaz, egyedül üdvözítő vallású, tiszta német lakosokat” engedjen le­telepedni. Intézkedésének, parancsának áldatlan hatását napjainkig érzi és szenvedi a táj­egység elszórványosodott magyarsága.