Sepsiszentgyörgyön a Krisztus Király-templomban, vasárnap tartották az Idősek Napját, amelynek jelmondata „Veled vagyok mindennap”. Az ünnep a szeretet adására és elfogadására igyekezett tanítani minden generációt.
A szentmise előtt az óvodás és kisiskolás gyerekek, egy rövid verses, énekes műsorral köszöntötték a legdrágább öregjeiket, a nagymamákat és nagyapákat, néhány lelkes tanító-, óvónéni vezetésével. Angyalhangon fejezték ki hálájukat a sok jóért, a fáradtságos munkáért, amit értük és szüleikért tettek. A köszöntő műsör végén egy-egy emléklapot is kaptak az idősek, amin megfogalmazták hogy ők azok, akik mindig megértő szívvel fordulnak felénk, ezért hívták fel a hívek figyelmét: kérjék, hogy az Úr áldja meg az idősek nemes szívét és jutalmazza meg őket a szeretetükért. Prédikációjában Fülöp Szabolcs segédlelkész azt a kérdést boncolgatta, hogy kinek mi a feladata az idősek irányába, de mi egy idős korú ember feladata. Elmondta: a gyerekek dolga az, hogy megörvendeztessék az öregeket, mosolyt, örömkönnyeket csaljanak a szüleik, nagyszüleik szemébe. Az időseknek pedig az a feladat jut, hogy örülhessenek, örömet szerezzenek, kedveskedjenek unokáiknak, gyermekeiknek. A segédlelkész hozzátette: a már felnőtt gyermekek szerepe, hogy, szüleiket nem kihasználva támogassák, segítsék őket.
„A legfontosabb feladatunk tehát, hogy szeressünk, s hagyjuk, hogy szeressenek” – összegzett Fülöp Szabolcs, aki arra bíztatott: ahogy a mindennapjainkban állandóan versenyzünk, mindenben elsők akarunk lenni, úgy akarjunk elsők lenni a szeretetben is. Hozzáfűzte: nem baj az sem, ha olyan sokan akarnak ebben elsők lenni, hogy holtverseny alakul ki, hiszen a szeretet számára nem csak az első hely létezik, ráadásul mindenkinek egyformán szüksége van a szeretetre, az 5 éves gyermektől a 95 éves néniig. A könyörgések ezúttal öregekért elhangzó kérések voltak, majd a tisztelendő úr felhívta a figyelmet, hogy a végén közösen mondjuk el az Idősek imáját, ami az emléklapon is szerepelt, és amiben a szépkorúak számára többek közt megértést, eltűrést, elfogadást és támaszt kérhetünk. A Krisztus Király-templomban lezajlott ünnepség arra hívta fel a figyelmet, hogy megtanítsuk gyermekeinket: tiszteljék és szeressék az öregeket, mert, Óbecsey István költeménye nyomán: „(…) ti lesztek majd az öregek. / S mindazt, mit nekik tettetek, / Azt adják nektek a gyerekek. / Azért előre intelek titeket, / Szeressétek az öregeket!”.
Tusa Csilla-Cecília
