Ferenc pápa hat másik boldoggáavatási dekrétum mellett jóváhagyta I. János Pál pápáét is október 13-án. I. János Pál pápa közbenjárását kérve egy hároméves, az enkefalopátia (agyi működészavar) súlyos formájában szenvedő kislány meggyógyult.
A mosolygós pápaként ismert I. János Pál pápasága mindössze 33 nap után váratlanul ért véget 1978. szeptember 28-án. Pápasága főhangsúlya a II. vatikáni zsinat tanításának folytatásán volt. Pápává választása előtt Albino Luciani alázatáról volt ismert, a lelki szegénység elkötelezettje volt és a hitet mindenki számára érthető módon szerette hirdetni.
Elsősorban halála titkát szerették volna megfejteni, ám a legkülönfélébb összeesküvéselméletekkel szemben a szívbetegség következtében kialakult szívelégtelenség a halála valódi oka.
Most pedig közbenjárását kérve csodás gyógyulás történt. Súlyos, akut gyulladásos enkefalopátia, súlyos, rosszindulatú epilepszia, szeptikus sokk – ez volt a később trljesrn felépült kislány kórképe. A csodás gyógyulás 2011. július 23-án történt Buenos Airesben.
Fotó: CNA
A Szentek Ügyeinek Kongregációja így foglalta össze az esetet: „A kislány tizenegy éves volt, amikor 2011. március 20-án erős fejfájásra panaszkodott, ami nem múlt el, március 27-én belázasodott, hányt, viselkedési- és beszédzavarai lettek. Sürgősen kórházba szállították Paranába. A vizsgálatok és kezelések után felállították a diagnózist: akut módon eluralkodó epilepsziás enkefalopátia, ismeretlen kóreredetű, nem csillapítható epilepsziás állapot.” Súlyos kórkép, naponta számos epilepsziás roham. A kislányt lélegeztetőgépre kellett tenni. Mivel nem történt javulás, a gyermeket 2011. május 26-án kritikus állapotban a Buenos Aires-i kórház intenzív osztályára szállították. Július 22-én tovább romlott az állapota, tüdőgyulladásból eredően a szeptikus sokk állapotába került. A kezelőorvosok összehívták a családtagokat, hogy felkészítsék őket a hamarosan bekövetkező halálra. Július 23-án váratlanul gyors javulás következett be, a szeptikus sokk gyorsan javult, a gyermek vérkeringése és légzése stabilizálódott. Augusztus 8-án levették a lélegeztetőgépről. Augusztus 25-én megállapították, hogy az epilepsziás állapot megszűnt, szeptember 5-én pedig hazaengedték a beteget, előírva a megfelelő gyógyszeres kezelést és a rehabilitációt. A kislány testi és lelki-kognitív-viselkedési szempontból is teljesen önellátó lett.
Annak a plébániának a plébánosa javasolta, hogy imádkozzanak I. János Pál közbenjárásáért, amelyhez a kórház tartozott. Odament a kislány betegágyához és azt javasolta az édesanyának, hogy kérjék együtt Isten szolgája Albino Luciani közbenjárását.
Az esetet vizsgáló teológiai bizottság meggyőződött róla, hogy ok-okozati viszony volt I. János Pál segítségül hívása, a kórkép javulása és a kislány gyógyulása között.
I. János Pál, „a mosolygós pápa” hősies erényeit 2017. november 9-én ismerte el Ferenc pápa, ezzel a most elismert csodával pedig megnyílt az út a boldoggá avatás felé. A Messaggero olasz lap szerint ez húsvét előtt megtörténhet.
2008-ban, I. János Pál pápa halálának 30. évfordulóján XVI. Benedek pápa Szent Pál filippieknek írt levele margóján elmélkedve elmondta: a bibliai vers I. János Pál pápa emlékét idézi, aki Bortomeo Szent Károllyal azonos püspöki jelmondatot választott: alázatosság. I. János Pál pápa egyszerűsége Benedek pápa szerint mögött hatalmas memória és gazdag kultúra állt. Tavaly Ferenc pápa egy vatikáni alapítványt tett I. János Pál pápa tanításának ismertetésére.
Fotó: L’Osservatore Romano
„Isten népe mindig meg volt győződve arról, hogy ez az ember, aki korai halála miatt csupán harminchárom napig volt pápa, megérdemli, hogy a szentség dicsőségébe emeljék. Még az eljárás egyházmegyei szakaszának elindítása előtt 125 ezer aláírást hoztak Bellunóba: az egész világról kérték, hogy Albino Lucianit szentként tisztelhessük… Csak egy hónapig volt pápa, de alázatossága, egyszerűsége miatt az a pár nap elég volt, hogy a reménység szelét hozza el” – mondta még 2015-ben Giorgio Lise, az egyházmegyei eljárás viceposztulátora.
A L’Osservatore Romano 2020. április 28-iki száma egy olyan cikket közölt, amelyben Pietro Parolin bíboros államtitkár arról írt, hogy I. János Pál pápa az egyetemes egyház egyik referenciapontját képezi, jelentősége, ahogy erre II. János Pál pápa rámutatott, fordítottan arányos nagyon rövid időtartamú pápaságával.
