A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartott római katolikus hittanári továbbképző a hitoktatás terén nélkülözhetetlen szemléletbeli és módszertani megújulást hirdető folyamat egyik állomásának is tekinthető. A július 9–14. között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja által Legyen játék a tanulás! címmel szervezett programsor elsődlegesen a gyermekközpontú megközelítésre irányította a résztvevők figyelmét. A lelki programokkal a szervezők a spirituális alapok fontosságát is hangsúlyozni kívánták, a módszertani újításokat ugyanis csak a mind finomabb istenkép alakítása és az istentapasztalat felé vezető lelki élet elősegítése érdekében látják fontosnak bevezetni. A helyes spiritualitás és az élményszerűségre alapozott pedagógia elemei mindenképpen jól társíthatók az említett cél érdekében. De a program egyéb – például az egészséges táplálkozásra és egészséges életmódra mutató – részletei is ugyanide kapcsolódtak.

A szervezők fontosnak tartották a meleg vendégszeretet megtapasztaltatását is, olyan légkör megteremtését, amelyik mély emberi találkozások létrejöttét segítette az öt nap során. Ennek egyik megalapozója Böcskei László megyés püspök, a továbbképző házigazdája volt, aki már az előkészületek kezdetétől kiemelt figyelemmel követte a történéseket, és a – nyitó szentmisén és a megnyitó ünnepségen túl – több alkalommal is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Látogatásai alkalmával közvetlen módon beszélgetett a résztvevőkkel, sőt, egyik este a püspöki palota kertjében szervezett agapén látott vendégül minden hitoktatót. – A Posticum Keresztény Kulturális Központ hangulatos terei és figyelmes személyzete szintén sokban hozzájárult ahhoz, hogy a továbbképzőre érkezett vendégek igazán jól érezzék magukat és szellemileg, lelkileg, testileg töltekezzenek az öt nap során.

A több részes összeállításában a továbbképző szervezői és résztvevői közül szólalnak meg néhányan, elsőként a rendezvény házigazdája, Böcskei László megyés püspök.

 Jól össze kell fognunk

Tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb feladat az iskolai hitoktatás, illetve az abban való helytállás. Éppen ezért nagyon komolyan át kell gondolnunk, hogy mit tehetünk annak zökkenőmentes megtartása érdekében, és hogyan tudjuk ezt hatékonyabbá, hitelesebbé, meggyőzőbbé tenni. Itt természetesen az az egyik legfontosabb kérdés – és ezen áll vagy bukik minden –, hogy milyen hitoktatókkal dolgozunk. Nagyon fontos a hitoktatókban ébren tartani az elkötelezettség tudatát, de ugyanakkor segítségükre is lenni, hogy korszerű módszerekkel, eredményesen tudják közvetíteni az evangélium üzenetét. Ehhez nélkülözhetetlen a képzés. A képzés, továbbképzés fontosságát egyházi dokumentumaink is hangsúlyozzák.

A Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett továbbképző nagyszerű lehetőség az előbb említettekre, ráadásul a négy történelmi magyar egyházmegye hitoktatóit is összekapcsolja. Szeretnénk, ha a pedagógusok nem terhet vagy csupán kreditgyűjtési lehetőséget látnának ebben, hanem vonzó programokat, amelyek valóban szellemi-lelki-testi feltöltődésüket szolgálják. A világ nagyon gyorsan változik körülöttünk, s ez a hitoktatást is kihívás elé állítja: meg kell találnunk azokat az utakat, amelyeken keresztül elérjük a mai fiatalt és a mai szülőket. Utóbbiakat is oda kell gondolni, hiszen a hitre nevelés másik pillére a család.

Ezt a továbbképzőt több találkozó is megelőzte itt, Nagyváradon. Egy ideje dolgozunk a négy történelmi egyházmegye hitoktatóinak egymáshoz közelítésén. Fontosnak látjuk, hogy a közös dolgokat együtt beszéljék meg, értékeljék ki az eddigi tapasztalatokat és együtt tervezzék a jövőbeni tennivalókat. Ez a tervezés egészen gyakorlati dolgokat jelent: a hitoktatásban használt tantervek és könyvek szerkesztését, a képzések szervezését.

Mivel jó visszajelzés jött a korábbi váradi találkozók nyomán, és a Szent László-év is apropóul szolgált, idehívtuk a hitoktatókat, és örömmel adunk otthont ennek a továbbképzőnek. Minden bizonnyal jó a hittanárok számára az újfajta realitások megtapasztalása, hiszen minden egyházmegye egy sajátságos realitás. A bihari, bánáti, szatmári vagy más régió közösségét megismerve gazdagabbá válnak, és jobban tudják értékelni magukat és azt a szituációt, amelyikben naponta helytállnak. Ezen túlmenően persze ott van az ilyenfajta találkozók személyes kapcsolatokat erősítő  jellege is. Úgy tapasztaltam, hogy közvetlen, jó hangulat volt a továbbképzőn, az arcok megajándékozottságot tükröztek vissza. Azt gondolom, hogy az elkezdett munkát tovább kell folytatni, a kialakuló dialógust ápolni kell. Jól össze kell fogjunk ahhoz, hogy meg tudjunk maradni.

Böcskei László megyés püspök, a továbbképző házigazdája

A második részben Bálint Zita és Benedek Ramóna gondolatait olvashatják.