Szent Hedvig

Hedvig 1373-ban született. Nagy Lajos királyunk harmadik lánya. Atyja már 10 éves korában lengyel királynévá koronáztatta. 1385-ben férjhez ment Jagelló litván nagyherceghez, így sikerült a litvánokat megtéríteni. Férje megkeresztelkedett és II. Ulászló néven lett lengyel király. Férjével együtt megalapította a vilniusi litván püspökséget, a litván papság képzésére a prágai egyetemnél kollégiumot alapított. Templomok, kolostorok és bentlakóik részesültek Hedvig jóságában. A szegények, árvák és özvegyek pedig különösen, mert nemegyszer ő maga ápolta őket. Alig 29 évesen halt meg Krakkóban 1399-ben. Sírja a Wawelban, a székesegyházban van.

A boldoggáavatási eljárás több évszázadig tartó megszakadása ellenére is a nép szívében elevenen élt Hedvig tisztelete és emlékezete. Bizonyítja ezt az ikonográfia, hiszen a lengyel szentek és boldogok között őt is ábrázolták. Pótolhatatlan veszteséget jelent e szempontból a waweli Szent Kereszt-szárnyasoltár pusztulása, melynek képeit csak egy 1670-es leírásból ismerjük. Az oltárszekrény külső oldalán négy alak volt látható: Sziléziai Hedvig, Boldog Kinga, Szent Brigitta és Boldog Hedvig a következő aláírással: „Boldog Hedvig királynő, Jagelló László hitvese, meghalt 1399-ben”. A képen Hedvig a feszület előtt térdelt királyi ruhában, feje körül glóriával.
A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én Czestochowában tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig – vagy ahogy a lengyelek mondják: Jadwiga – boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben fölújították. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban.

Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben: http://www.katolikus.hu/szentek/0718.html