A pápa március 5-8. között Irakba látogat. Útjával több szempontból is történelmet ír: ő az első pápa, aki Ábrahám születési helyére látogat, az első, aki khald rítusban celebrál szentmisét, ez az első pápai út a világjárvány kezdete óta.
Ferenc pápa katolikus egyházfőként először fog Irakba érkezni pénteken, március 5-én. Útja előtt pár nappal rakétatámadás érte a nyugat-iraki Anbár tartományban lévő Ín el-Aszad támaszpontot, és bár nem közöltek olyan hírt, hogy bárkinek baja esett volna, az AFP hírügynökség szerint a támadások nagy fejtörés elé állítják az út szervezőit. Időközben az iraki biztonsági erők nagy erőkkel vizsgálták, kik voltak a támadók. Az MTI jelentése szerint hasonló támadás már több is történt Irakban az utóbbi hetekben, az utóbbi egy évben. Miután az amerikai erők 2020 januárjában dróntámadással megölték Kászem Szulejmáni iráni tábornokot, Irán megtorlásul az Ín el-Aszad támaszpontra is csapást mért. Matteo Bruni szentszéki szóvivő azonban kiemelte, hogy Ferenc pápa évek óta el akar látogatni Irakba, és az utat nem tartja veszélyesnek sem biztonsági szempontból, sem a koronavírus-világjárvány miatt. Sehol nem találkozik tömegekkel, a programban kevés a nyilvános esemény, zárt térben a legtöbben a Ninivei-fennsíkon található Karakos keresztény templomában várják az egyházfőt, de ott is csak néhány százan lesznek jelen.
Ami a biztonsági feltételeket illeti, a vatikáni szóvivő elmondta, hogy szokás szerint a Vatikán biztonsági emberei és a svájci gárdisták végigjárták a látogatás útvonalát. Ferenc pápának páncélozott járművet biztosítanak, az egyházfő azonban nem szokott ilyet igénybe venni. Mindvégig zárt autóban közlekedik majd, kivéve Erbílben, ahol a stadionban tartandó misén nyitott járműben fog utazni. A 30 ezres stadionba 10 ezer embert engednek be – tette hozzá Bruni.
Ferenc pápa indulása előtt videóüzenetet küldött az irakiakhoz, arra hívta benne a keresztényeket és minden vallási hagyomány követőjét, hogy erősítsék a testvériséget, építsék testvéreikkel közösen a békét, és kérte, hogy az Úr adja meg a megbocsátást és kiengesztelődést a háború és a terrorizmus évei után.
„A béke zarándokaként jövök a testvériséget keresve, amelyet a közös imádság és együtt járás vágya hajt más vallási hagyományokhoz tartozó testvérekkel is, Ábrahám atya jegyében, aki egyetlen családban egyesíti a muzulmánokat, zsidókat és keresztényeket” – mondta az üzenetben a pápa.
A keresztényeknek pedig ezt üzente: „Megtiszteltetés számomra, hogy találkozhatom egy vértanú egyházzal: köszönöm a tanúságtételeteket. Az általatok megismert sok-sok vértanú segítsen nekünk, hogy kitarthassunk a szeretet alázatos erejében. Még mindig a szemetek előtt vannak a lerombolt házak és a megszentségtelenített templomok képei (…) Szeretném elhozni nektek az egész egyház szeretetteljes simogatását….” Hozátette még: „Ne engedjük, hogy az átélt szörnyű szenvedések győzzenek, amelyek annyira fájnak nekem. Ne adjuk fel a küzdelmet a gonosz terjedése láttán: földetek ősi bölcsességforrásai másfelé vezetnek bennünket, hogy tegyünk úgy, mint Ábrahám, aki bár mindent elhagyott, soha nem vesztette el a reményt (vö. Róm 4:18); és Istenben bízva olyan sok utódot nemzett, mint a menny csillagai. Kedves testvérek, tekintsünk a csillagokra! Ott van a mi ígéretünk.”
Bagdadi templomfal Ferenc pápa arcképével. Fotó: CNS/Khalid al-Mousily, Reuters
Útja célját így fogalmazta meg Ferenc pápa a videóüzenetben: „Most a remény zarándokaként jövök áldott és megsebzett földetekre. Hozzátok, ahol Ninivében visszhangzott Jónás próféciája, amely megakadályozta a pusztulást, és új reményt, Isten reményét hozta el. Engedjük, hogy megfertőződjünk ezzel a reménnyel, amely arra ösztönöz minket, hogy újjáépítsünk és újrakezdjünk mindent. E nehéz világjárvány idején segítsük egymást a testvériség megerősítésében, a béke jövőjének közös építésében. Együtt, minden vallási hagyományhoz tartozó testvérünkkel. Évezredekkel ezelőtt Ábrahám tőletek elindulva kezdte meg útját. Ma rajtunk múlik, hogy folytatjuk-e ugyanolyan lélekkel, együtt a béke ösvényén! (…) kérek mindenkit, hogy kísérjen el imáival. Shukran! (Köszönöm!)” – zárta az irakiaknak szóló videóüzenetét Ferenc pápa.
Irak történeti neve Mezopotámia, itt született meg a világ első ismert civilizációja, a sumer, amit az akkád, a babiloni és az asszír kultúrák követtek. Ezek a civilizációk fejlesztették ki a legkorábbi írásokat, a világon itt lehet először tudományról, matematikáról, jogról és filozófiáról beszélni; ez a térség a civilizáció bölcsője.
Itt született a világ első ismert civilizációja
A 7. század elején muszlim arabok hódították meg Perzsiát, ekkortól terjedt el az iszlám vallás a mai Irakban. Az Abbászida kalifák a 8. században Bagdadot építették ki székvárosuknak, és öt évszázadon át ez volt az arab és muszlim világ vezető nagyvárosa. A fénypontján lakossága meghaladta a milliót, az iszlám kultúra aranykorának központja volt. A 13. század közepén, nem sokkal a mi muhi csatavesztésünk után mongolok serege özönölte el Mezopotámiát és óriási pusztítást okozva bevették és feldúlták Bagdadot. A „mesés város” sohasem nyerte vissza korábbi kulturális szerepét és befolyását.
Nagy-Britannia 1932-ben elismerte Irak függetlenségét. A hásemita királyságot 1958-ban szovjet segítséggel forradalom döntötte meg, majd tíz évvel később az Arab Újjászületés Szocialista „Baasz” Pártja lépett fel, ennek kulcsembere volt Szaddám Huszein. Az 1979 óta uralkodó Szaddám 1990-ben lerohanta és bekebelezte az olajban gazdag szomszéd Kuvaitot, mire ENSZ jóváhagyással az AEÁ hadserege lefegyverezte Irakot, majd 2003-ban elfogták Szaddám Huszeint és 2006-ban háborús bűnösként kivégezték. A rengeteg vérveszteséggel és mérhetetlen szenvedéssel járó háborús konfliktusok és embargók után 2014 júniusában kezdődött a legnagyobb mélypont, az iszlám dzsihádisták által létrehozott úgynevezett Iszlám Állam, az ISIS fegyveres, terrorista akciósorozata, amely ellenőrzése alá vonta Észak- és Nyugat-Irak területeit. Megkezdődött a síita és a keresztény lakosság megfélemlítése és elüldözése: ekkoriban körülbelül egymillió keresztény menekült el főként a szomszédos Szíriába és Jordániába. 2017-ben az iraki kormány amerikai és kurd támogatással visszafoglalta az északon fekvő Moszult, majd 2019-ben győzelmet arattak az ISIS felett. A jelenlegi helyzet politikailag törékeny, az ország jelentős része még romokban hever, 25 százalékos a munkanélküliség és megfelelő ellátás hiányában nagy kihívás a Covid-járvány következtében kialakult vészhelyzet.
Éppen ezért, ebben a helyzetben Ferenc pápa látogatása magában is „lelki gyógyír” a megpróbált iraki nép számára. Korábban II. János Pál is szeretett volna ide látogatni, 1999. június 29-én írt levelében (Levél az üdvtörténethez kötődő helyekre való zarándoklatokról) azt írta, hogy a 2000-es szentévben látogat el a káld Ur városába, ám az utazás a háború miatt nem valósulhatott meg. Huszonegy évvel később Ferenc pápa korábbi elődje vágyát is beteljesíti, amikor erre a helyre látogat, ahova II. János Pál pápának nem sikerült eljutnia.
Forrás: MTI, Catholic News Agency, Vatican News, Magyar Kurír. Összeállította Bodó Márta
