A 3 és 6 év közötti gyerekek körében az egyik leggyakrabban tapasztalt szuvasodás az első (alsó és felső) kisőrlőt, szaknyelven a 4-es tejfogat érinti. Fontossága és gyakorisága miatt külön írást érdemes szentelni ennek a problémakörnek.
Összesen négy darab tejfogról van szó, kettő a felső állcsontban, kettő pedig az alsó állcsontban tör elő. Közvetlenül a szemfogak mögött helyezkednek el. Öt felszínük van. Az ötödik felszín a rágófelszín (ebben különböznek a metszőfogaktól). Alakjuk és funkciójuk átmenetet képez a szemfogak és az őrlőfogak között. Formára ezek a fogak leginkább egy csonka kúphoz hasonlíthatóak. Fontos szerep jut nekik a táplálék megragadásában, a rágásban és, mint minden tejfognak a helyfenntartásban. A többi fogtól az is megkülönbözteti az első tejőrlőket, hogy aránylag kicsi fogak, amelyeknek vékony a fogzománca, és más fogakhoz viszonyítva, arányaiban sokkal nagyobb a fogbelük, ezért fokozottan sérülékenyek, sokkal gyorsabban hatnak rájuk a szuvasodást okozó tényezők. Az alsó tejőrlők már 12-13 hónaposan is előtörhetnek, a felsők néhány hónap eltolódással, de 24 hónapos korban általában már minden totyogó rendelkezik mind a négy kisőrlővel. Funkciójukat pedig kiskamasz korig látják el, 9-11 éves korig, amikor ezek a fogacskák is maradó fogakra cserélődnek. Ezalatt a nem rövid, körülbelül nyolcéves időszak alatt a legnagyobb figyelemmel kell kísérni őket, mert a többi tejfoghoz képest, rendkívül gyorsan szuvasodnak.
A szabálytalan rágófelszínen kialakuló szuvasodást a szülők is könnyen észreveszik, ha belenéznek gyermekük szájába, de sokkal gyakoribb az oldalt (a mellette lévő fog fele néző felszínen, ún. aproximális felszínen) kezdődő szuvasodás, amit nem lehet könnyen észrevenni, mert a szemfog és a második tejőrlő eltakarják a kialakulófélben lévő problémát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek és a szülők is csak akkor észlelik a szuvasodást, amikor az már szövődményes, vagyis fáj a fogacska. Ebben az előrehaladott szakaszban a fogzománcot és a dentint is teljes mértékben érinti a szuvasodás, és az esetek többségében elérte a fogbelet (népiesen: ideget). Ekkor már lehetetlen fájdalommentesen, nagyobb szöveti veszteség nélkül kezelni és tömni a fogacskát. A szabálytalan alakjuk miatt és a rágásban betöltött funkciójuk miatt nagy szakmai kihívás ezeket a fogakat korrektül ellátni töméssel, ami a fogváltásig fennmaradó, sok esetben többéves időszakban kiállja az idő próbáját.
A korai szuvasodás okait vizsgálva, bátran kijelenthető, hogy az első tejőrlőfog egy olyan időszakban tör elő, amikor éppen csak kialakulnak az új táplálkozási szokások, azaz a baba többnyire szopik vagy tápszert fogyaszt, kevés az ásványi anyagot is tartalmazó táplálék, és az új fognak nincs ideje kellőképpen mineralizálódni, azaz ásványi anyagokat magába építeni. Ugyanakkor, ebben az életkorban még nem alakultak ki a biztos fogmosási mozdulatok, és a családok döntő többsége nem is hallott a fogselymezésről ilyen kiskorú gyermekeknél. Egyenes következmény, hogy lepedék halmozódik fel a fogak között, amit nem távolítanak el megfelelőképpen, ez pedig a szuvasodásnak teremt kedvező körülményt. A fogszuvasodás nagyon gyorsan áttöri a fogzománcot, a dentint, eléri a fogbelet és ott gyulladást okoz (ez a magyarázat a fájdalomra). Ezt a szövődményes állapotot egyszerű töméssel már nem lehet ellátni, gyökérkezelni kell a fogat. Hatalmas szakmai kihívás egy 3-4 éves gyermeknek helyesen gyökérkezelni a fogát. Felnőtteknél sem egyszerű beavatkozás a gyökérkezelés, a gyereknél meg szinte lehetetlen elvégezni megfelelő körülmények között: életkori sajátosságuk a türelmetlenség, a szuvas fogat lehetetlen korrektül izolálni, érzéstelenítést kell alkalmazni, és nem utolsó szempont, hogy rendkívül kicsi a fog. Minden nehézség ellenére, ha egy mód van rá, a gyökeret és a fogat a helyén kell tartani, hogy minél hosszabb ideig betölthesse a funkcióját.
Az első tejőrlők teljes épségét fontos minél hosszabb ideig megőrizni vagy szükség esetén korán elkezdeni a kezelést, mert ha a leggyorsabb megoldást, a húzást választjuk, a későbbiekben a maradófogak előtörését nehezítjük meg, illetve nagy eséllyel alakul majd ki szabálytalan fogsor.
A jó hír az, hogy a bonyolult, gyermekfogászt, szülőt, gyereket egyaránt próbára tevő probléma is megelőzhető.
Íme néhány tipp, hogy mit tehetnek a szülők, hogy minél kisebb legyen a szuvasodás esélye:
•rendszeres fogmosás, fogselymezés már nagyon fiatal korral kezdődően,
• szénhidrát-diéta,
• rendszeres ellenőrzővizsgálat a gyermekfogászaton,
• rendszeres professzionális higiénizálás,
• a fogak külső és belső mineralizációja,
• kontrollröntgen és más diagnosztikai eszközök igénybevétele.
Dr. Hajdú László Imre
Az írás nyomtatott változata a Vasárnap 2018. május 8-ai összevont számának egészségsarok rovatában jelent meg.
