Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció útmutatást adott ki a liturgikus év központi eseményét jelentő nagyhét rítusainak bemutatásáról. A 2020. március 25-én közzétett, ugyanezt a témát szabályozó dekrétum továbbra is érvényes.
A Covid-19-világjárvány drámája sok változást hozott a liturgia megünneplésének szokásos módjában is – hangsúlyozza az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dokumentuma, amelyet a prefektus, Robert Sarah bíboros és titkára, Arthur Roche érsek írt alá. A világ püspökeinek és püspöki konferenciáinak elküldött jegyzék emlékeztet arra, hogy „sok országban még mindig érvényben vannak a szigorú szabályok a zárva tartásra vonatkozóan, amelyek lehetetlenné teszik a hívek jelenlétét a templomban, míg más helyeken kezd újraindulni a normálisabb liturgikus élet”.
A szöveg megállapítja, a közösségi média használata jelentősen segítette a főpásztorokat abban, hogy támogatást és közelséget nyújtsanak közösségüknek a világjárvány idején. A nagyhét szertartásait illetően azt javasolja a kongregáció, hogy könnyítsék meg és részesítsék előnyben a püspöki szertartások közvetítését a médiafelületeken, ösztönözve a híveket, akik nem járhatnak templomba, hogy az egység jeleként így kövessék az egyházmegyei liturgiákat. Minden szertartáson, a püspöki konferenciával egyetértésben, „továbbra is nagy figyelmet kell fordítani bizonyos pillanatokra és gesztusokra, betartva az egészségügyi előírásokat”. A kongregáció arra is buzdít, hogy készítsenek segédanyagot a családi és személyes imádsághoz, a lehető legjobban felhasználva ehhez a zsolozsma egyes részeit.
Az Istentiszteleti Kongregáció jegyzékében arra is emlékeztet, hogy a dikasztérium által Ferenc pápa megbízásából 2020. március 25-én kiadott rendelet továbbra is érvényes. Tehát a tavalyi előírások érvényesek a virágvasárnap, a nagycsütörtök, a nagypéntek és a húsvéti vigília szertartásait illetően.
Amint azt a 2020. március 25-i rendelet kimondta, a virágvasárnapi szertartást „a szent helyen belül” kell megtartani. A székesegyházak kötelesek elfogadni „a Római Misekönyv által előirányzott második formát a plébániatemplomokban, és más helyeken a harmadik formát”. A krizmaszentelési szentmisével kapcsolatban a püspökségek az ország helyzetétől függően jelezhetik az esetleges dátumváltozást.
A krizmaszentelési mise szükség esetén áthelyezhető egy másik, megfelelőbb napra, mert azon részt kell vennie a főpásztorok, a papok és a hívek jelentős részének.
A nagycsütörtököt illetően a kongregáció kéri, hogy ne végezzék el a már egyébként sem kötelező lábmosás szertartását. A záró körmenetet se tartsák meg, és az Oltáriszentséget a tabernákulumban őrizzék. A papoknak kivételesen engedélyezik, hogy a szentmisét az emberek részvétele nélkül, de szentségi helyen tartsák meg.
A nagypénteki egyetemes könyörgések során a püspökök feladata lesz, hogy „különleges imaszándékot készítsenek elő a szeretteiket elvesztőkért, a betegekért, az elhunytakért”. A kereszt imádásának rítusa is megváltozott. A 2020. március 25-i dekrétumban meghatározott keresztcsók „csak a szertartást végzőre korlátozódik”.
Végül ami a húsvéti vigíliát illeti, a kongregáció azt kéri, hogy kizárólag a székesegyházakban és a plébániatemplomokban tartsák meg, és a keresztelési liturgiából csak a keresztségi ígéretek megújítására kerüljön sor.
Az Istentiszteleti Kongregáció köszönetet mond a püspököknek és a püspöki konferenciáknak, hogy lelkipásztori választ adtak a gyorsan változó helyzetre, annak tudatában, hogy „a meghozott döntések a lelkipásztorok és a hívek számára nem voltak mindig könnyen elfogadhatók”. „Mindenesetre tudjuk, hogy azért hozták meg őket, hogy a lehető leghatékonyabb módon biztosítsák a szent misztériumok megünneplését a közösségek számára, a közjó és a közegészségügy tiszteletben tartásával” – zárul a jegyzék.
Forrás: Vatican News/Magyar Kurír
