A „keresztény filozófia” részben gyűjtőfogalom: keresztény alapokon nyugvó bölcseleti teljesítményekre utal. Szent II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikájának megfogalmazása szerint: „Amikor keresztény filozófiáról beszélünk, a filozófiai gondolkodásnak arra a jelentős fejlődésére gondolunk, mely a keresztény hit közvetlen vagy közvetett hozzájárulása nélkül nem jöhetett volna létre.”
A tudományterület legfontosabb kutatási dimenziói közül hármat érdemes kiemelni:
1. A keresztény filozófia történelmi formáinak leírása és elemzése. Ezek a kutatások elsősorban keresztény filozófusok vagy keresztény hatás alatt tevékenykedő szerzők és tudományos irányzatok értelmezésére vállalkoznak, az adott korszak sajátosságainak figyelembevételével. Ebben a történeti vonatkozásban lényeges kérdésként merül fel a hit és a gondolkodás vagy a teológia és a filozófia viszonyának alakulása.
Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy magyar és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.
2. A keresztény kinyilatkoztatásra támaszkodó filozófiai gondolkodás lehetőségeinek kutatása. Az ily módon művelt filozófia abból az előfeltevésből indul ki, hogy a keresztény kinyilatkoztatás alapvető jelentőséggel bír a filozófiai problémák (értsd: metafizikai, ismeretelméleti, etikai, stb. kérdések) megválaszolásánál. Ezeknél a vizsgálódásoknál gyakran előfordul, hogy egy vallási fogalom (pl. misztérium, kegyelem, remény) filozófiai értelem-összefüggésbe kerül: egy emberi vagy egy társadalmi jelenség megértésére és értelmezésére szolgál.
3. A hittel kapcsolatos kérdések megközelítése a filozófia eszközeivel. Ezek az alapvetően teológiai érdekeltségű kutatások például a keresztény hit vagy a teológiai dogmák intellektuális megvilágítására vagy megalapozására törekszenek és eközben igénybe veszik a tudományos filozófia fogalmait és bevált módszereit.
Természetesen a fent említett három kutatási dimenzió egy konkrét filozófiai kutatásban egymást kölcsönösen kiegészítheti. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a keresztény filozófia nem feltétlenül képviseli az egyház hivatalos álláspontját, de mindenképp fontos sajátossága, hogy a hit eleven megéléséből indul ki és oda tér vissza.
Sárkány Péter
Megjelent a Vasárnap 2020/48-as lapszámában.
