Idén 34. alkalommal rendezte meg a Sant’Egidio közösség a vallások közti béketalálkozót az 1986-os assisi találkozó szellemében. A Senki nem üdvözül egyedül – Béke és testvériség mottóval október 20-án megrendezett vallások közti béketalálkozó délutánján minden vallás képviselői a saját szertartásuk szerint imádkoztak a békéért, a háborúk és a járvány áldozataiért. A keresztények ökumenikus imádságán Ferenc pápa a mentsd meg magad „evangéliumával” a testvériség útját állította szembe.
A capitoliumi Santa Maria in Aracoeli-templomban tartották az ökumenikus keresztény imádságot, amelyen Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka is részt vett. A keresztény vallási vezetők közösen imádkoztak a háborúban szenvedő országok békéjéért, gyertyát gyújtva minden egyes országért. A zsidók a római zsinagógában, a muszlimok, a buddhisták és más keleti vallások képviselői a Capitoliumi Múzeumok termeiben tartották imádságaikat.
A pandémia által megkövetelt előírásoknak megfelelően idén a hatalmas római templomban egymástól távol elhelyezett székeken korlátozott számú hívő vehetett részt, sokan interneten keresztül követték a szertartást. A Németországi Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke, Heinrich Bedford-Strohm elmélkedését követően Ferenc pápa mondott homíliát Márk evangéliumának a keresztre feszítést elbeszélő szakasza (Mk 15,25–32) alapján:
Az Úr kínszenvedéséről szóló szentírási szakasz [Mk 15,25–32], melyet hallottunk, közvetlenül Jézus halála előtt olvasható, és az őt érő kísértésről szól, amikor elgyötörten függ a kereszten. Miközben a fájdalom és a szeretet csúcspontját éli át, sokan könyörtelenül, ritmusra kiáltják feléje:„Mentsd meg magad!” (Mk 15,30) Döntő jelentőségű kísértés, mely mindenkit fenyeget, minket, keresztényeket is: az a kísértés, hogy csak arra gondoljunk, hogy magunkat vagy saját csoportunkat mentsük, hogy csak a saját problémáinkat és érdekeinket tartsuk szem előtt, és semmi más ne számítson. Ez mélységesen emberi ösztön, de rossz, és ezzel a végső kihívással kell szembenéznie a megfeszített Istennek.
Mentsd meg magad! Az „arra járók” mondják először (Mk 15,29). Átlagos emberek, akik hallották Jézust beszélni és csodákat tenni. Most azt mondják neki: „Mentsd meg magad, szállj le a keresztről!” Nem volt bennük együttérzés, csak csodákra vágytak, látni akarták, ahogy leszáll a keresztről. Lehet, hogy olykor mi is inkább egy látványos, mint együttérző istent szeretnénk, a világ szemében hatalmas istent, aki erőszakkal lép fel, és szétveri a nekünk rosszat akarókat. De ez nem isten, ez a mi énünk. Hányszor akarunk egy mértékünkre szabott istent, ahelyett, hogy mi igazodnánk Isten mértékéhez; olyan istent, mint mi vagyunk, ahelyett, hogy olyanná válnánk, mint ő!
Így Isten imádása helyett egónk kultuszát választjuk. Ez a kultusz a mások iránti közönnyel növekszik és táplálkozik. Ezeket a járókelőket ugyanis csak saját vágyaik kielégítése érdekelte. De Jézus, kereszten függő selejtté válva, már nem érdekelte őket. A szemük előtt volt, de a szívüktől távol. A közöny távol tartotta őket Isten igazi arcától. (…)
A Kálvárián lezajlott a nagy párbaj a bennünket megmenteni jött Isten és az önmagát megmenteni akaró ember között; az Istenbe vetett hit és az önimádat között; a vádló ember és a megbocsátó Isten között. És elérkezett Isten győzelme, az ő irgalma leszállt a világra. A keresztből bocsánat fakadt, a testvériség újjászületett: „A kereszt testvérré tesz bennünket” (XVI. Benedek: Beszéd a keresztút végén, 2008. március 21.). Jézusnak a kereszten kitárt karjai jelzik a fordulópontot, mert Isten senkire sem mutogat ujjal, hanem mindenkit magához ölel.
Mivel csak a szeretet oltja ki a gyűlöletet, csak a szeretet győzi le teljesen az igazságtalanságot. Csak a szeretet ad helyet a másiknak. Csak a szeretet az út a teljes közösség felé közöttünk.
Nézzünk a keresztre feszített Istenre, és kérjük a keresztre feszített Istentől annak kegyelmét, hogy nagyobb legyen közöttünk az egység és a testvériesség!
Ferenc pápa beszéde teljes terjedelemben a Magyar Kurír oldalon olvasható.
Forrás: Magyar Kurír
