A 26-os zárkából a sydney-i eucharisztikus kongresszusig… Szökés a kivégzés elől, világ körüli út, egyedüli magyarként az 1928-as NEK-en… Mindez nem volt ismeretlen Mikes János (1876–1945) modern gondolkodású megyéspüspök számára, aki Szombathelyen elsőként volt automobil-tulajdonos, és első püspökként utazott Rómába repülőn.
Mikest 1911-ben állították a szombathelyi egyházmegye élére, ám alig nyolc évvel később, 1919. február 27-én, az őszirózsás forradalmat követően „ellenforradalmárként” a celldömölki bencés apátságba száműzték. Ekkor még viszonylag szabadon érintkezhetett a külvilággal. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a püspököt egy budapesti gyűjtőfogházba vitték. A 26-os zárkába került.
Szöktetés a szanatóriumból
A fogházban a mostoha körülmények miatt szanatóriumba kényszerült: itt jutott el hozzá a hír egy listáról, amely a kivégzésre ítéltek nevét tartalmazta. Mikes János neve az elsők között szerepelt. Döntenie kellett. A mindenre elszánt megyéspüspök a szökést választotta. Menekülésének tervét egy főhadnagy, és egy főkalauz készítette. A püspök komornyikja hírekért járta a várost. Brenner János civil ruhát, Kemenes Lajos színész álbajuszt, Palló Imre operaénekes pedig szemüveget csempészett a Park Szanatóriumba.
A szökés időpontját július 30-ra tűzték ki: a tervek szerint egy gyapjút szállító vonattal utaztak volna Pinkafőig, az osztrák határig. A kijelölt napon a püspök megszerezte a szanatórium fűtőházának kulcsát, ahonnan aztán este 6-kor kijutott az utcára, álruhában. Eltűnését csak 7 órakor vették észre. Útközben változott a terv, ugyanis meghallották, hogy a Kormányzótanács elbukott. Augusztus 20-ig Vépen maradt, és innen vonult be székvárosába, ahol Te Deumot tartottak szabadulásának megünneplésére.
Szenzáció
1928-ban világ körüli útra szánta el magát, hogy a magyar katolikusokat képviselje a sydney-i Világkongresszuson. Hiába tudták róla, hogy szeret utazni, a fél évig tartó út mégis szenzációszámba ment az 1920-as években Magyarországon. Jól megtervezett, sok országot érintő és számos feladatot teljesítő körútra készült: a nyugatra vándorolt magyarság által alapított közösségeket akarta meglátogatni.
Tervei szerint Franciaországot, Kanadát, Új-Zélandot, Ausztráliát, Indiát, Kairót, Szentföldet és Rómát érintette volna útja során, végül a hosszú listából a Szentföldre nem jutott el.
Egy sürgős levél
Az Amerikába tartó hajóról egy reményekkel teli, sietősen írt levelet küldött Serédi Jusztinián prímásnak: „Alig szálltam hajóra már írok, de az ügy sürgős. Együtt utazom az Euch. Congressusok elnökségével, azt közölték velem, hogy ha 1936-ban (előbb nem lehet) Budapesten óhajtjuk a nemzetközi Euch Congressust megtartani, a meghívásnak most, Sydney előtt kellene megtörténnie Eminenciád részéről. Lehet a meghívást feltételes formában megtenni…” Talán ennek a nem mindennapi útnak és Mikes Jánosnak is köszönhető, hogy végül 1938-ban a magyar fővárosban rendezhették meg a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
A kalandos életúttal rendelkező püspök 1928-as útjának térképét a szombathelyi Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont Egyházmegyei könyvtárában tekintheti meg az érdeklődő.
Forrás: iec2020
