Képkülönlegességeket restauráltak a szatmári egyházmegyében

0
2547
Részlet a hálaadó, votív képből. Fotók: szatmári egyházmegye

Három festmény felújítását fejezte be a közelmúltban a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye restaurátor-műhelye. A restaurátor-műhelyben folyamatos a munka, Puskás Éva és Sulyok László restaurátorok keze alatt sorban újulnak meg az egyházmegye műkincsei, így nemrég három képpel készültek el a művészek. Jelen esetben is három különleges alkotásról van szó, amelyek ezúttal Máramarosszigetre és Nagybányára térnek haza.

A Szent Antal látomása című 18. századi barokk kép egy osztrák mester alkotása, amely ma a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly-plébánia mellékoltárképe. Amikor a műhelybe érkezett, már szinte színtelen volt, az alakok nehezen kivehetők. Restaurálása után azonban visszanyerte dinamikáját, a barokkra igen jellemző fény-árnyék játékát, újra színt kaptak és kiélesedtek az alakok.

A restaurátorok úgyszintén befejezték egy hálaadó, vagyis votív kép felújítását. Ez, rendeltetéséhez híven egy történetet mesél el: egy, a középkori nagybányai Szent István-templom tetőjét javító személy megcsúszott és leesett. Csúszása közben a Szent Család segítségéért kiáltott „Jézus, Mária, József”, és csoda hatására életben maradt, felgyógyult. Hálából készítette vagy készíttette el a festményt. A votív képeken általában csupán az esemény dátumát szokták feltüntetni, de ennek a képnek az esetében a történéseket az írott szöveg is megmagyarázza. A kép érdekessége továbbá, hogy látható rajta Nagybánya város szimbóluma, a középkori plébániatemplom Szent István temploma, amelyből mára csak a torony maradt meg. A festmény az idők során besötétedett, erősen berepedezett, restaurálása után azonban minden részlete tisztán látszik. A nagybányai Szentháromság-templomba kerül vissza.

A harmadik kép az Angyali üdvözlet, amelynek keletkezését 1800-ra teszik. A kép a Lukács evangéliumából ismert eseményt örökíti meg, amikor Gábriel arkangyal meglátogatja Máriát és közli vele az örömhírt, hogy ő lesz a Messiás anyja. A mozzanat legkorábbi ábrázolásai már a 4-5. századi katakombafestészetben megtalálhatók. A kép szakadt, helyenként kilyukadt állapotban került a restaurátorokhoz, akik a hiányzó részeket pótolták, a vásznat megerősítették, ezután adták vissza a régi színét és fényét. A festmény eredeti kerete nem maradt meg, a most elkészült keretet Laczkó Ferenc batizi kántor készítette.

Forrás: A szatmári egyházmegye sajtóirodája