A Vasárnap hetilap olvasói az Életmód rovatból ismerhetik a Kneipp-terápiás sorozatot, amelyben a víz jótékony hatásait és alkalmazási módjait mutatja be Péter M. Imelda mallersdorfi ferences nővér. A sorozat ezentúl itt is elérhetővé válik: az aktuális bevezető után, a lemosásokról tudhatunk meg többet, vagy akár ki is próbálhatjuk azok valamelyikét immunrendszerünk erősítésére.
Sebastian Kneipp terápiáját öt alappillére helyezte. Az első az életvitel vagy a rendterápia. Hol tartok én most az életemben? Akár vissza is nézhetek arra, hogy mik voltak eddig az életemben prioritások. Hol volt az a pont, ahol úgymond kizsigereltem a testem? Mert ezt csináljuk ebben a stresszes világban. Azt mondja Buda László, hogy a testünk az utolsó várfal, tehát a testünk mindig jelez, és ezt maga Kneipp is állítja: a test a lélek lakóháza. Hogy bánok én ezzel a lakóházzal? Hol kell restauráljak, hol kell megerősítsek, hol van az a fal, ami dőledezőben van? Mi az, ami át kell alakuljon az értékrendemben? Nézzek rá arra, mit tartottam eddig fontosnak, és mi a valóban lényeges vagy fontos. Erre most még lenne időnk…
A másik ilyen alappillér a táplálkozás. Pál Feri mondja, lassan nem tudjuk megfogalmazni magunknak azt, hogy mire lenne igazából szükségünk, és ezt valamivel kompenzáljuk, eszük, habzsolunk, falunk. A mértékletességben létezik a rend, mondja Kneipp, fontos tehát hogy mértékkel együnk. A szervezetünknek mindenre szüksége van, tehát vegyük azt is figyelembe, hogy például, ha én Erdélybe születtem, akkor ne akarjak csak egzotikus növényeken vagy gyümölcsökön élni, merthogy ez így nem működik. Eleve genetikailag úgy vagyunk kódolva, hogy mindenre szüksége van a szervezetünknek, de mértékkel. Ezt a mértéket megtanulni, betartani egyfajta önfegyelemre is tanít. Azt mondja Kneipp, hogy úgy álljunk fel minden étkezéskor, hogy azt érezzük, még jóízűen tudnánk tovább enni. Annyit együnk, amennyire szüksége van a szervezetünknek az adott feladat elvégzéséhez. Mindenkinek más az igénye, merthogy más és más feladatokat látunk el.
A harmadik a mozgásterápia. Most még vannak külső korlátozásaink, de akkor is találunk módot a mozgásra otthon, nyitott ablak mellett. Naponta legalább fél órát szellőztessünk, de akár többet is, ez nagyon lényeges, és találjuk meg a módját a mozgásnak. A külső korlátok nem tudnak teljesen megakadályozni ebben. Lehet tornázni, ha egyebet nem, legalább egy lábhintát végezni naponta.
A negyedik ilyen alappillér a gyógynövények. Kneipp azt mondja, hogy a jó Isten minden betegségre ajándékozott nekünk egy gyógynövényt, a mi feladatunk az, hogy ezeket felismerjük, megismerjük és megtanuljuk alkalmazni. Most nem tanácsolom senkinek, hogy menjen gyógynövényt szedni, de akik falun élnek például, azoknak adva van a szénamurva, és ez egy nagyon-nagyon értékes gyógynövény. Nem tea formájában, de fürdőként alkalmazni, ebben a helyzetben is első osztályú. Egy intenzív főzetet kell készíteni belőle (mintha teát főznénk), és annak a levét beletölteni akár lábfürdővízbe, akár teljes fürdőként alkalmazni, a legeslegjobb gyógynövény.Mivel a szénamurvában rengeteg növény virágának a keveréke ott van, a meleg víz hatására ezek az illó ibolyaolajok feloldódnak a növényben, és ezek a bőrön keresztül, a bőr pólusain keresztül bejutnak a szervezetbe. Izomlazító hatásuk van, elindítanak egy intenzív vérkeringést a szervezetben. Ha valakinek például akut, légcső problémái vannak, érdemes ezzel inhalálni, vagy érdemes teljes fürdőt venni, vagy váltó karfürdőt.
És az ötödik alappillér a vízterápia. Ha a mostani helyzetre gondolok, amit tudok ajánlani mindenkinek, hogy erősítsük az immunrendszerünket. Az immunrendszerünket a legjobban a hideg vízzel tudjuk most erősíteni – részleges, vagy teljes testlemosással.
Hideg térdleöntés vagy hideg lábfürdők meleg láb esetén. Mindig nagyon lényeges az, hogy a víz minél hidegebb, annál hatásosabb, de annál rövidebb ideig szabad alkalmazni. Ez egy nagyon fontos szabály a Kneipp-terápiában. Víztaposás. Akár hideg karfürdő, vagy hideg karleöntés. Ezek nagyon-nagyon egyszerű, nagyon rövid ideig tartó alkalmazások, tehát nem tarthat többet egy percnél egyik sem. Váltó láb- vagy karfürdőről beszélünk, például, ha valaki azt érzi, hogy felső légúti megbetegedései vannak, nehézlégzés esetén, ha hidegek a lábai, akkor mindenképp vagy melengető lábfürdő vagy váltó lábfürdő javasolt. Ha krónikus köhögéssé alakult már ez a felső légúti megbetegedés, vagy azt érezzük, hogy a mellkas nehezen húz, lerakódások vannak, akkor váltó karfürdőt érdemes alkalmazni. Ha nincsen kakukkfüvünk, hogy ebből teát készítsünk, és ezt tegyünk a meleg vízbe, akkor jó a szénamurva. De fontos, hogy a meleg vízbe mindig tegyünk valami növényi kivonatot, amit egyszerűen megfőzünk, mint egy teát. A felső légúti megbetegedéseknek a legjobb a kakukkfű vagy a zsálya. Ha ez nincsen, akkor nyugodtan lehet szénamurvát használni. Vérkeringési problémákra, ha például többször tapasztalom azt, hogy hidegek a lábaim, a végtagjaim, akkor rozmaringot. Ennek nagyon jó vérkeringés-serkentő hatása van, ezért nem ajánlom, hogy direkt lefekvés előtt, este használjuk, mert van élénkítő hatása is van, tehát megtörténhet, hogy nem fogunk tudni utána rögtön elaludni. Ha valakinek ízületi problémái vannak, akkor borsikafenyő bogyónak a kivonata a legjobb. Ha alvási problémák vannak, akkor citromfű. Lázas betegek esetén a göngyölések, a sorozatlemosás és a sorozatpakolás ajánlatosak.
Egy nagyon-nagyon lényeges dologra figyeljünk oda: hideg lábbal soha ne feküdjünk le, tehát a gyerekeknél is mindig odafigyelni, hogy ne legyenek hidegek a lábaik este, amikor lefeküdtek. Most otthon vagyunk, érdemes naponta arra is szánni időt, hogy legalább fél órát mezítláb járkáljunk, de az azt jelenti, hogy akkor járkálok, nem egy helyben állok. Ez nagyon segít az immunrendszer megerősítésében, és nagyon jó hatása van az idegrendszerre is a mezítláb járásnak. És ha este lefekvéskor azt tapasztalom, vagy akár napközben is, hogy hidegek a lábaim, akkor mindig meleg lábfürdőben melegítsem fel azokat. Ha a hideg lábakra odafigyelünk, nagyon-nagyon sok betegséget meg tudunk előzni. Az mindig egy jel. Ne várjam meg, hogy nagyon fázzon a lábam! És nem mindegy, hogy hat vastag zoknit húzok-e fel, vagy veszek egy öt perces meleg lábfürdőt vagy váltólábfürdőt: a kettőnek nem ugyanaz a hatása.
A lemosások
A hidegvizes lemosás a vízgyógyászat ősi formája, a legenyhébb Kneipp-alkalmazás. Legismertebb edzőszer, mert szabályozza és javítja a vérkeringést, irányítja a hőszabályozást, befolyásolja az anyagcserét, felfrissíti és élénkíti az egész immunrendszert, kedvezően hat a szívre és a vérkeringésre. A lemosásoknál figyelni kell arra, hogy a test elég meleg legyen. Ezért a lemosásokat reggel ajánlott végezni 5-7 óra között, mert ekkor van a szervezet csúcshőmérsékletén. A lemosásokat este is lehet végezni, de előtte 15-20 percre ágyba kell bújni ahhoz, hogy az ember jól átmelegedjék. Figyelni kell a helyiség hőmérsékletére és a huzatot szigorúan kerülni kell. A testet csak annyira kell felszabadítani a ruháktól, amennyire feltétlenül szükséges. A lemosás után ne törülközzünk meg, hanem vegyük vissza a pizsamát és bújjunk vissza a meleg ágyba. Hideg, friss vizet használunk a lemosáshoz, amit durva lenvászonnal végzünk, a szivacs nem alkalmas. Az ingert fokozzuk, ha a vízbe kevés almaecetet teszünk. A lemosást fürgén, de nem sietősen kell végezni, legalább 1-3 percig kell tartania. A testet a hidegvizes vászonkendővel nem dörzsöljük, csak egyszer végighúzzuk azt a bőr felületén. A kendőt annyira csavarjuk ki, hogy ne csöpögjön, de a bőr felületén egy finom vízréteg képződjék.
Kneipp a hidegvizes lemosást különösen gyerekeknek, gyenge testalkatúaknak, súlyos betegeknek javasolta. Lázas betegeknél a hidegvizes lemosás helyettesíti a hideg fürdőt. Minél alacsonyabb hőfokú vízzel dolgozunk, annál jobb lesz az eredmény.
Az egész test lemosása
Először megnedvesítjük a jobb kar külső, majd belső felületét, aztán ugyanezt végezzük el a bal karon, ezután pedig a nyak, mell és a has lemosása következik. Utána a jobb karhoz hasonlóan lemossuk a jobb, majd a bal lábat. Legutoljára a talpakat nedvesítjük be. Lemosás közben a nedves rongyot többször mártsuk a vízbe, mert a dörzsölés következtében ez igen hamar felmelegszik. Ha a teljes test lemosását segítség nélkül végezzük, a hátunkat a kinyitott kendővel egyszer végigsúroljuk. A teljes test lemosása kiváló módszer a szervezet megedzésére, az immunrendszer megerősítésére. Az anyagcsere és a kiválasztás serkentésére hat, ezért jó anyagcsere-betegségekre, például cukorbetegségre, köszvényre, elhízásra, de reumára és a vérkeringés serkentésére is ajánlott, valamint idegbetegségek és alvászavarok esetén. Kneipp többször javasolta betegeinek, akik éjszaka megébredtek és nem tudtak visszaaludni, hogy alkalmazzák magukon vagy a teljes test lemosását – ilyenkor az arcot ki kell hagyni, mert az élénkít –, vagy csak az alsótest lemosását.
Részleges lemosások
A felsőtest lemosása: a lemosás lépései ugyanazok, mint a teljes test lemosásánál, először a jobb kar, bal kar, majd a nyak, mell, hasi rész; figyelni kell arra, hogy a felsőtest mindkét oldalát is lemossuk, majd utoljára a hátat. A felsőtest lemosását szívesen alkalmazzák a felső légutak és krónikus hurutos megbetegedésnél, valamint a vegetatív hibás működések és kimerültség esetén. Lázas betegeknél mindenképp alkalmazzuk a felsőtest lemosását sorozatlemosásként. Az alsótest lemosásának lépései ugyanazok, mint a teljes test lemosásának: először a jobb láb, a bal láb, majd utoljára a talpak lemosása. A kendőnket mártsuk újra meg újra a vízbe. Az alsótest lemosása a lábak jó vérkeringéséhez vezet. Ha este végezzük, altatóeszköznek is megfelel, vagy ahogy már említettem, nyugtalan alvás esetén. Visszeres lábak esetén is ajánlott a hidegvizes lemosás, főleg azoknál a betegeknél, akik gyenge alkatúak, vagy akik most szoktatják hozzá szervezetüket a hideg vízhez.
A has lemosása különösen ajánlott a krónikus székrekedés, felfúvódás vagy telítettségérzés esetén. Lépései: a hátunkra fekszünk, lábunkat felhúzzuk, ezáltal ellazul a hasizom. Megnedvesítjük a kendőt, és a hasat az óramutató járásával megegyezően lemossuk. A jobb lágyék fölött kell kezdeni, egészen a jobb borda ívéig, átlósan a bal borda ívéig, balra le a lágyékig. Ezt körülbelül 30-40-szer végezzük el, közben a kendőt újra és újra vízbe mártjuk. A lemosást teljes egészében az ujjbegyekbe helyezett enyhe nyomással kell elvégezni.
A sorozatlemosást az összes lázas megbetegedés esetén ajánlott elvégezni, mindenekelőtt grippés fertőzések esetén alkalmazzuk. Két óra alatt négy-hat részleges lemosást végezzünk, de ha a beteg kezd túlságosan izzadni, hagyjuk abba a sorozatot. Három óra elteltével újra meg lehet ismételni a sorozatlemosást.
Kneipp a lemosásokról a következőképpen beszél: a teljes vagy részleges lemosások mindenekelőtt fokozzák a természetes testhőmérsékletet. Lemosás után a test teljes bőrfelületén azonnal fokozott melegség keletkezik, ami a szervezet mélyére is behatol.
Nem ajánlott naponta teljes lemosást végezni, mert túlságosan hozzászokik a test, és a kezelésnek már nem lesz optimális hatása. Betegség esetén a teljes gyógyulásig alkalmazzuk, utána azonban csak minden harmadik vagy negyedik napon ajánlott. Ha hat hétig tartó mindennapos kezelést végzünk, utána tartsunk kéthetes pihenőt.
Sebastian Kneipp 1821-ben, a Stephansried nevű bajor faluban egyszerű, szegény takács gyermekeként született. Egész fiatal korától az volt a vágya, hogy tanulhasson és pap lehessen. Atyja ellenezte ezt, és nehéz anyagi körülményeik is hozzájárultak ahhoz, hogy Kneipp már 23 éves volt, amikor elkezdett gimnáziumba járni, majd két évvel később kezdte el tanulmányait Dilingenben, amelyeket Münchenben folytatott. Teológiai tanulmányai alatt tüdőtuberkulózisban megbetegedett, és az orvosok gyógyíthatatlan betegnek nyilvánították. Ekkor került kezébe Johann Sigmund Hahnnak a hideg víz gyógyerejéről írott könyve.
A hidegvíz-kúra szigorú alkalmazásával Kneipp kigyógyult súlyos betegségéből. A saját magán kipróbált vízkúra gyógyítását szenvedő embertársai javára akarta fordítani. Erről így vallott: „miként a nyomor megtanít imádkozni, úgy én is rájöttem, hogy a szenvedőkön segíteni kell. Harmincéves koromban halálos beteg voltam,de a leggondosabb ápolás és a legkiválóbb orvos és körülbelül 200 beteg látogatása sem tudott meggyógyítani.Ekkor került kezembe Hahn vízgyógyászati könyve, és egy-két éves ésszerű önkezelés után makkegészséges ember lettem. Az irgalmasság és a felebaráti szeretet kötelességének tartottam tapasztalataimat embertársaimmal is közölni”.
1852-ben, 31 éves korában szentelték pappá. 1855 áprilisában került gyóntatópapként BadWörishofenbe, a domonkosrendi szerzetesnőkhöz, és ott fejlesztette ki vízterápiáját. Kezelési módszerei: vizes leöntések, vízben gázolás, hideg és meleg rész- és teljes váltófürdők,valamint hideg és meleg göngyölések és borogatások. Kneipp 1897. június 17-én, 77 éves korában hunyt el BadWörishofenben.
Ő elsősorban pap akart lenni, és mindig az egész embert nézte, nem csak a tüneteket akarta kezelni, ezért terápiáját öt alappillérre helyezte: rendterápia, táplálkozás, mozgás, vízkezelések, gyógynövények.
