Isten oltára körül imádkozni összegyűlő testvéreimet szeretettel köszöntöm!
Jó dolog tudni, hogy nemcsak magunkban küzdünk gyermekeink testi-lelki épségéért, növekedéséért, hanem ti is, bár otthonainktól távol éltek, mégis imádságos szeretettel mellettünk vagytok. Hiszem és vallom, hogy nemcsak gyermekvédelmi otthonaink számára fenntartó alap az imádság, hanem egész világunk számára is az: az ima fundamentum. Ha egy jéghegyhez hasonlítanánk az emberiséget, akkor az imádság lenne az a víz alatti rész, ami fenntart bennünket. Ezért is, hálás szeretettel köszönök minden egyes fohászt, rózsafüzért, amit gyermekeinkért, a Szent Ferenc Alapítvány missziós céljaiért, a mi közös nagycsaládunkért, gyönyörű világunkért elmondtok. Szeretettel kérlek, hogy ezekben a nehéz időkben, amikor pattan a rügy, zöldül a fű, amikor amúgy is olyan nehéz a gyerekeket a lakásban tartani, imádkozzatok nevelőinkért, hogy a szilaj kis életeket a koronavírus által előírt merev szabályok között tudjuk őrizni, nevelni szeretetben.
Minden nap a gyerekeink 12 órától 17 óráig kettesével a dévai templomban imádkoznak. Aztán 18 órától szentmisét mutatunk be, majd folytatjuk a szentségimádást 19 óráig, nálunk akkor van a takarodó! A gyerekeink és a kollégáink közül aki önkéntesen jelentkezik, egy-egy fél óráig őrizheti a lángot imádságos szeretettel Isten oltárán. Bezártságunkban szentségimádást végzünk a kitett oltáriszentség előtt. Számomra végtelenül megható, ahogy a gyermekeink a szolgálatokat szeretettel vállalják és végzik. Mondják a rózsafüzért, a keresztúti ájtatosságot, énekelnek, felolvasnak, virrasztanak, mint Péter és János az értünk szenvedő Jézus Krisztus társaságában az Olajfák hegyén.
Igen, meg vagyok győződve, hogy ezekben a mostani időkben, amikor a járvány a világ minden országában szedi áldozatait, Jézus Krisztus szenved a legjobban. Vérrel verejtékezik és sírva mondja megbolydult világunk előtt földre roskadva: „Hányszor próbáltalak összegyűjteni benneteket, mint kotló a csibéit, de ti nem akarjátok…”. A világunkat sújtó megannyi probléma, az erdőtüzek, a globális felmelegedés, vagy ez a mostani koronavírus, igazából egy-egy piros lámpa, amely elkezd villogni a műszerfalon. Jelzik azt, hogy baj van, hogy meg kell állni, újra kell tervezni az életünket. Mindannyian túl sokszor választottuk Barabást. Bűnbánó szívvel vegyük kezünkbe a Szentírást, az imakönyveket, a rózsafüzért és imádkozzunk, csendesedjünk el, ne egymásban keressük a hibát, mindenki sepregessen a maga portáján. Alázattal, bölcsen tervezzük újra az életünket!
Istennek legyen hála, az internet működik. Így nemcsak a mi gyermekeink, kollégáink, hanem ti is velünk tarthattok az oltáriszentség előtti imáinkban. Gyerekek mondják az imát és valós időben velük imádkozhatunk mi is a telefonjaink, számítógépjeink előtt. Teremtőnknek a tér, az idő nem jelent gondot, összeköt bennünket az élő hit, továbblépéshez erőt adó remény, s a lángoló szeretet. Az oltáriszentség előtt együtt imádkozva mondjuk el újból és újból: itt vagyok Uram, e hosszú nagycsütörtöki estén veled vagyunk, számíthatsz ránk, és mi bízunk benned, mert erősebb a szeretet, mint a halál! Kössön össze bennünket a szeretet az Oltáriszentség Testvériségében! Nekem nagy öröm látni, hogy milyen sokan vagyunk, de a kedves Antal Tamás informatikus által szervezett, működtetett programba bekapcsolódva ti is láthatjátok, hogy ki vállalt imát, virrasztást Krisztussal! Ezen a fórumon megfogalmazhatjátok kéréseiteket, leírva megoszthatjátok imáitokat. Örvendenék, ha a nap minden órájában sok-sok piros szív jelezné a Szentháromság iránti lángoló szeretetünket!
Kisebb testvéretek, Csaba t.
