A temesvári polgármesteri hivatal jubileumi rendezvénysorozatot szervezett: a Dóm téren megtekinthető volt a Medievalum kiállítás, ahol fegyvereket, lovagi öltözeteket, középkori hangszereket, kínzóeszközöket láthattak az érdeklődők. A Szabadság téren 18. századi kosztümös és harci bemutatót tartottak. A Savoyai Jenő utcában emlékeztek meg a herceg 300 esztendővel korábban történt győzedelmes temesvári bevonulásáról. A ház falán két emléktáblát is lelepleztek Savoyai Jenő herceg tiszteletére. A jubileumi rendezvénysorozat idején, október 14-én és 15-én nemzetközi tudományos ülésszakot szerveztek a Román Akadémia temesvári székházában Temesvár 1716–2016. Egy európai történet címmel.
Az ünnepségsorozatba a katolikus püspökség is bekapcsolódott. Október 13. – december 10. között a temesvári római katolikus püspökség ad otthont annak a jubileumi kiállításnak, amelyet Temesvár török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója alkalmából szervezett az intézmény és a Bánát Múzeum (Muzeul Banatului), és amely eddig a Teréz-bástyában volt látható. A kiállítás szervezését kezdeményező Roos Márton megyés püspök a megnyitón Savoyai Jenő herceget, a győztes hadvezért és gróf Claudius Florimund Mercy bánsági kormányzót ábrázoló jubileumi emlékérmet adott át több intézménynek és magánszemélynek. Az évfordulós szentmisét Miguel Maury Buendía pápai nuncius celebrálta. A napi evangéliumból kiindulva az imáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az ima által történelmi fordulatok történtek. Ilyen fordulat Temesvár felszabadítása is. Loyolai Szent Ignác szavaival hirdette, hogy az ima a hitéletünk tükre, megmutatója. Az ünnepi misén részt vett tíz püspök, többek között a gyulafehérvári, váradi, bukaresti és nagybecskereki egyházmegye elöljárói, két görögkatolikus püspök és a temesvári metropolita. A temesvári püspök bevezető beszédében kiemelte, hogy a felszabadulás 164 év török megszállás végét jelentette. A Bánság területén ekkor már mindössze öt plébániatemplom állt. A felszabadulás azt is jelentette, hogy a Bánságban a keresztény kultúra újra otthonra talált. Ez a változás egyúttal a püspök visszatérését is jelentette, illetve a temesvári egyházmegye elődjének újjászületését. A temesvári metropolita a kortörténeti események felelevenítése után kiemelte, hogy a felszabadulás eseménye a kereszténység új kezdetét jelentette a térségben.
Az osztrák császári seregek Savoyai Jenő herceg vezetésével, 1716 októberében szabadították fel Temesvárt a török uralom alól. 1716. október 12-én délelőtt 11 óra 30 perckor kitűzték a vár fokára a fehér zászlót. Savoyai herceg 1716. október 21-én Temesvárról keltezett levelében tájékoztatta a császári udvart a törökök feletti győzelméről és foganatosított intézkedéseiről. A vár parancsnokául gróf Franz Wallis vezérőrnagyot, tábori főstrázsamestert nevezte ki.
A meghódított tartomány élére vezérlő kormányzóul báró Claudius Florimund Mercy (1666–1734) lovassági tábornokot állította, aki 1733-ig töltötte be felelősségteljes katonai és polgári főadminisztrátori tisztségét, elindítva a tájegység rendezésének, lecsapolásának, újjáépítésének, benépesítésének, korszerűsítésének átfogó, hatalmas méretű és léptékű munkálatait. Rendeletben hagyta meg a bárónak, hogy a VI. Károly osztrák császár kizárólagos birtokává nyilvánított városba és régióba protestánsokat és kurucokat ne, hanem csak „igaz, egyedül üdvözítő vallású, tiszta német lakosokat” engedjen letelepedni. Intézkedésének, parancsának áldatlan hatását napjainkig érzi és szenvedi a tájegység elszórványosodott magyarsága.
