Haladnak a szamosújvári ferences templom felújításával

Vasárnap hetilapunk 2017. december 3-i számában adtunk hírt arról, hogy felújítják a szamosújvári ferences templomot és kolostort. Akkor, a munkálatok megkezdése előtt még csak látványterveket tudtunk mutatni olvasóinknak, ma viszont ellátogattunk az építőtelepre, hogy megnézzük, hol is tartanak a munkálatok, a felújítás.

A KÉSZ Románia fővállalkozó, a Moebius Online főtervező és a szamosújvári római katolikus plébánia szervezésében az érdeklődők bejárhatták a templomot, megnézhették a kriptát és boltíveket és a tornyok felújítását is. Az építőtelepi látogatás elején Küsmődi Attila szamosújvári plébános a templom és a kolostor épületének történetét vázolta fel az érdeklődőknek, kiemelve Szamosújvár és egyben a templom és a kolostor történetének alakításában az örmények szerepét. Bemutatójában a plébános rávilágított a templom és kolostor építési szakaszaira, amelyek a mostani felújításra is kihatással voltak. A templom és a kolostor az egyik legértékesebb szamosújvári barokk műemlék épület. A Művelődési Minisztérium műemléklistáján is nyilvántartott, B besorolású műemlék legutóbbi teljes felújítása a helyi örmény közösség anyagi támogatásával 1908-ban történt. A ferencesek 259 év szamosújvári jelenlét után 2001-ben átadták a templomot és a kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének lelkipásztori szolgálatok ellátására.

A szamosújvári ferences templom és kolostor felújítása és kulturális-turisztikai célponttá alakítása címet viselő projekt elsődleges célja a teljes restaurálás, de az is, hogy a felújított műemlék-templom azon túl, hogy a szamosújvári római katolikus hívek lelki otthona, turisztikai célpont is legyen, amelyet nemcsak zarándokok keresnek majd fel, hanem a helyi kulturális turizmus egyik kiemelt pontja is.

A legutóbbi felújítás óta több mint egy évszázad telt el, egy újabb teljes felújítás az épület romlott állaga miatt elkerülhetetlenné vált. Az európai uniós forrásokból és hazai költségvetési keretekből (az összérték 98 százaléka vissza nem térítendő támogatás) és önrészből (az összköltség 2 százaléka) összetevődő összköltségvetés 20 899 450,84 lej.  A templom felújítására 2017 novemberében nyerte el a pályázatot a plébánia, ezt követően kezdődtek a munkálatok, amelyek a tervek szerint 2022 júniusáig tartanak majd.

A fővállalkozó cég értékesítési vezetője, Sárosi Béla is beszélt a sajtónak és az érdeklődőknek a felújítás során felmerült kérdésekről, gondokról, az alkalmazott megoldások újszerűségéről. Megtudhattuk, hogy a felmérési munkálatok során olyan hibákra leltek, amelyek szerkezeti megerősítést követeltek: legfőképpen a templom homlokzatán, a később épült tornyokon és a boltozatok esetében is. Nemcsak szerkezeti, hanem biológiai (gombásodás, rovarok) problémákkal is szembe kellett nézni a tetőszerkezet felújításakor, illetve külön kihívást jelentett a később a templom falához hozzáépített lorettói kápolna is, amely a nem megfelelő alapzat következtében vált el a templomtól. Nagyon sok helyen modern anyagokat használnak a felújítás során, de csak olyanokat – tudhattuk meg –, amelyek nemzetközileg elfogadott anyagok. A boltívek túl vékonyak voltak, túl nagy teher hárult rájuk, így vakolattal és karbonszálas hálóval erősítették meg. A tetőszerkezet felújításakor annak 10–20 százalékát kellett kicserélni, a felújítás pedig számos előre nem látott kihívás elé állították a szakembereket, főleg az alapozás megerősítésekor.

A bemutatót követően a fővállakozó emberei végigvezették a látogatókat a kolostor felújítás alatt levő celláin, majd a kriptát is megtekinthettük. A felújítás alatt álló templom boltozatát, a felújítás alatt álló tornyot egészen közelről csodálhattuk meg. Jelenleg Szamosújváron kevesebb, mint 400 római katolikus és közel 100 örménykatolikus él – tudtuk meg a plébánostól, aki azt is elmondta, hogy több közösségi terem, levéltár, könyvtár és múzeum is helyet kap majd benne, hisz már most ott van a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Szamosújvári Gyűjtőlevéltára és egy kis régi könyves könyvtár is itt található. A templom és a tetőtér a turisták előtt is nyitva lesz.

A szamosújvári ferences templom és kolostor története

Szamosújvár (Armenopolis) örmények által 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. A gazdag örmény településre 1738-ban a minoriták, 1741-ben a jezsuiták próbáltak letelepedni, sikertelenül. A várbeli katolikus hívek lelkipásztori ellátását 1731-től Désről átjövő obszerváns ferencesek látták el, akiknek 1742. szeptember 20-án telket adományozott Dániel Tódor főbíró, Márkovics András pedig egy házat adott a testvérek használatára. 1748-ban, P. Ponori Anaklét első házfőnöksége idején tették le a templom alapkövét, amelyet 1757-ben a gazdag örmény családoknak köszönhetően be is fejeztek. 1758. november 5-én szentelte fel P. Botár Joachim emeritus provinciális Alkantarai Szent Péter tiszteletére. A lorettói Mária kápolnát 1760-ban Lászlóffy Bogdán építtette, ugyanekkor fogtak neki a kolostor keleti szárnyának is, amelyet 1766-ban fejeztek be. A rezidenciát 1767-ben emelték konvent rangra, ekkor készült el a sekrestye intarziás bútorzata is. A Szent Antal kőből készült oltár 1761-ben Placsintár Dávid, a Szent Ferenc oltár pedig Csornák Miklós költségén készült. Készítője talán az a Johannes Nachtigal, aki a bonchidai kastély több kőszobrát is faragta.

A templom két harangját Kolonics László püspök szentelte fel 1777-ben, a harmadikat Rudnay Sándor 1819-ben.

1855. szeptember 21-én a templom tűzvész áldozata lett, rá egy évre már újrafödték, 1857. szeptember 20-án P. Keresztes József provinciális pedig újraszentelte a templomot.

A tűzvészt a (fából faragott) lorettói Mária szobor sértetlenül túlélte. Ennek a csodának köszönhető különleges Mária-tisztelet alakult ki a templomban. A közeli füzesmikolai kegyhelyre tartó zarándokok először a lorettói Mária-kápolnát látogatták meg, innen folytatták tovább útjukat.

Szűz Mária oltára és az akkori orgona 1859-ben készült el, Szent Anna oltára pedig 1867-ben. A két utóbbi oltárt 1909-ban cserélték ki a jelenlegiekre. A templom jelenlegi kettős tornya 1878-ban készült el. A két torony közti felületre a következő felirat került: „Ave Maria, gratia plena, Dominus tecum, sis laudata, sic omni die Virgo hic!”, ezzel is bizonyítva a különleges Mária-tiszteletet.

A hívek létszáma miatt 1825-ben Szepessy Ignác püspök hozta létre a latin szertartású plébániát a ferencesek vezetésével, addig a római katolikusok adminisztrálását is az örmény plébánia végezte.

1930-as években a kolostor keleti szárnyát megtoldották, a földszinten katolikus iskolát, az emeleten pedig kultúrtermet alakítottak ki, amelyet a város magyarsága előszeretettel látogatott.

1948-ban államosították az iskolát, a kolostor keleti szárnyát teljes egészében elvették, és a helyi szövetkezet számára adták át, többek között üvegfúvó műhelynek használták az alsó részt. 1973-ra annyira tönkretették, hogy le kellett bontani. 1951-ben a ferencesek Désre és Máriaradnára kerültek kényszerlakhelyre. Nem hivatalosan Szamosújvárra a jezsuitákat hozták szintén kényszerlakhelyre, ittlétük alatt áldásos tevékenységet folytattak, többek között P. Bátay gyógyító tevékenységének országos híre volt, jöttek a gyógyulni akarók, élelemmel látták el az itt összezsúfolt jezsuitákat.

A ferencesek 1957-ben vették vissza a kolostort, ellátták a lelkipásztori szolgálatot 2001-ig, amikor is átadták azt a gyulafehérvári főegyházmegyének.