Már az ókori időktől foglalkoztatta az embereket a testi és szellemi egészség, illetve az ezek közti összefüggések. Az emberek többsége jogosan teszi fel azt a kérdést, hogy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás hat-e negatívan a gondolkodásunkra, vagy a negatív gondolkodásunk vetítődik ki a táplálkozásunkra?
Az egészséges táplálkozást már az ókorban összefüggésbe hozták a pozitív gondolkodással, amit napjainkban már nem csak filozófiai szinten emlegetünk, hanem mondhatni divattá alakult, hiszen egyre többet hallunk és olvasunk a témáról. A területen fellelhető kutatások többségének a problémája azonban az, hogy nehéz rámutatni a pozitív gondolkodás és az egészséges táplálkozás közötti összefüggésekre, valamint arra, hogy milyen hatással van egyik a másikra. Az emberek többsége jogosan teszi fel a kérdést, hogy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás hat-e negatívan a gondolkodásunkra, vagy a negatív gondolkodásunk miatt étkezünk rosszul?
Helytelen étkezés egyenlő mentális betegség?
A válasz nem ilyen egyszerű, ugyanis erősen függ az egyén helyzetétől, környezetétől, neveltetésétől, személyiségétől, genotípusától, fenotípusától és más tényezőktől, mindezek egy halmazba téve képeznek egy egyedi esetet. A pozitív gondolkodás hiánya kezdetben megjelenhet önbizalomhiány, bizalmatlanság, szorongás, el nem múló rossz hangulat, tehetetlenségérzés, jelentéktelenség-érzet formájában, ami súlyosabbra is fordulhat, depresszióhoz és annak életveszélyes következményeihez vezethet. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják az embert, ráadásul a depressziós személyek már nem képesek felmérni a saját állapotukat, ahogy változtatni sem tudnak azon, így az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellőzése az immunrendszer, valamint a homeosztázis felborulásához vezet, aminek komoly következményei lehetnek.
A helytelen étkezési szokások kialakulásával az érintett személy lassan és fokozatosan csökkenti szervezete ellenálló, védekezési és regeneráló képességét. Ilyen esetekben megnövekszik a veszélyeztetettségi faktor, ami végső soron elősegíti a krónikus betegségek kialakulását, és ilyenkor bontakozhatnak ki öröklődéses betegségek is, amit génjeinkben továbbadunk gyermekeinknek. Ha pedig egészségtelennek érzi valaki magát, nagy esély van arra, hogy felboruljon a mentális egyensúlya és mókuskerékben találja magát, amiből nehezen tör ki.
Számos megfigyelésen alapuló kutatás igazolja, hogy a nem megfelelő étrend mentális kiegyensúlyozatlansághoz vezet, de ezekhez a feltételezésekhez még szükség van intervención alapuló kutatásokra is.
Kiegészítő terápia
Az elmúlt években egyre több szakmabelit érdekelt a téma, és egyre több kutatás születik ezen a területen. A depressziós rendellenességek világszerte több mint 300 millió embert érintenek, ami kapcsolatba hozható a párkapcsolat hiányával, munkanélküliséggel, rossz egészséggel, szociális problémákkal, mint az elszigeteltség, társadalmi beilleszkedési gondok kulturális, vallási vagy szexuális irányultság miatt, és ezek a legsúlyosabb esetben öngyilkossággal járnak. Sajnos világszinten ez növekvő tendencia. Napjainkban a depressziós betegnél legtöbbször csak gyógyszeres kezelést alkalmaznak, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a táplálkozás változtatása is segíthet a tünetek enyhítésében. Egyre több pszichológus, pszichiáter alkalmazza kiegészítő terápiaként, amelynek akár szinergikus hatása is lehet, azaz a terápia többi részével együttműködve hatásos eredményt hozhat.
Tehát a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és a mentális egészségünk elválaszthatatlan, kiegészítik egymást, egyik húzza vagy tolja a másikat. Éppen ezért nagyon fontos saját mentális higiéniánknak időt szentelni, csakúgy, mint a testi higiéniánknak. Fontos egészséges táplálkozási szokásokat kialakítani, mert hosszú távon hasznunkra válik és a testünk hálás lesz érte. Ha odafigyelünk arra, mit, mikor, hogyan eszünk, a testünk megőrzi egészségét, képes pihenni, felfrissülni és regenerálódni, immunrendszerünk képes optimálisan védekezni, így kiegyensúlyozottak tudunk lenni, ennek köszönhetően kicsit más szemmel is tudunk látni, többet szeretni és kevesebbet panaszkodni, többet hallgatni és kevesebbet beszélni, többet mozogni és kevesebbet telefonozni, igazán mosolyogni és élni.
Dr. Nemes Levente dietetikus
