A szerdai általános kihallgatás résztvevői közül a betegek és az idősek a Szent Péter tér tőszomszédságában, a VI. Pál aulában követték figyelemmel a katekézist a hőség miatt. Ferenc pápa az Apostolok Cselekedeteit olvasva a jeruzsálemi első keresztény közösség életét rajzolta meg és mutatott rá azokra a pontokra, amelyek máig mértékadóak minden keresztény ember és közösség számára.
Pünkösd gyümölcse, a Szentlélek hatalmas erejű kiáradása az első keresztény közösség számára olyan volt, hogy sokak szívét átjárta az örömhír, vagyis a Krisztusban nyert üdvösségről szóló keresztény igehirdetés, a kérügma, és szabadon csatlakoztak hozzá, miután megtértek és megkeresztelkedtek Isten szent nevére, ami által elnyerték a Szentlélek ajándékát – kezdte beszédét a pápa. Mintegy háromezren alkották ezt a testvériséget, mely a hívek lakótereként az evangelizálás művének egyházi kovászaként szolgált. A Krisztusban hívő testvérek hitének a heve az életüket Isten műve színterévé alakította át, amely az apostolok által művelt csodákban és jelekben nyilvánult meg. A rendkívüli rendessé, megszokottá válik és a hétköznapiság az élő Krisztus megnyilvánulásának a tere lesz – tudósított a Szent Péter-térről a Vatican News.
A jó keresztény magatartás négy ismérve
Lukács evangélista a jeruzsálemi egyházat úgy mutatja be, mint minden keresztény közösség alappéldáját, amely a testvériség ikonja, mintaképe, ami magával ragadóan vonzó. Ezt a képet nem szabad sem mitizálni, sem minimalizálni – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az Apostolok Cselekedetein keresztül bepillanthatunk az első keresztények domus-házának falai közé, ahol az őskeresztények Isten családjaként összegyűltek. Ez a koinonia a Krisztusban hívő testvérek egymás közötti szeretetének közösségi tere volt. Azt lehet látni, hogy jól meghatározott módon élnek: „Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).
A keresztények állandóan hallgatják a didachét, vagyis az apostoli tanítást, magas szinten ápolják a személyes kapcsolatokat, a lelki és anyagi javak közösségi birtoklásán keresztül. Megemlékeznek az Úrról a fractio panis, a kenyértörés, az eucharisztia során és párbeszédet folytatnak Istennel az imádságban. Ferenc pápa összefoglalta a példát: a jó keresztény magatartásának négy ismérve van. Először is állhatatosan hallgatják az apostoli tanítást, másodszor gondozzák személyes kapcsolataikat a lelki és anyagi javak közösségében, harmadszor az Úr emlékezetének a gyakorlása a kenyértörés, az eucharisztia révén, végül pedig párbeszédet folytatnak Istennel az imádságban.
Csak a rászorulók gondozását segítő egyház élheti az igazi és hiteles liturgiát
Ez a modell lényegileg különbözik az emberi társadalomtól, amely hajlamos az egyéni érdekek művelésére, eltekintve másoktól, vagy egyenesen mások kárára. A hívek közössége ezzel szemben felhagy az individualizmussal, hogy előnyben részesítse a megosztást és a szolidaritást. Nincs helye az önzésnek a keresztény ember lelkében! „Ha a szíved önző, nem vagy keresztény, e világi ember vagy, aki csak saját érdekét és hasznát keresi” – szögezte le a pápa. Lukács azt mondja, hogy a hívek együtt voltak, vagyis a közelség és az egység a hívek stílusa. Közel vannak egymáshoz, törődnek egymással és nem beszélik ki egymást, hanem segítenek egymásnak és közel kerülnek egymáshoz.
A keresztség kegyelme bensőséges kapcsolatot teremt a Krisztusban hívők között, amely a lelki és anyagi javak megosztására hívatott, hogy eggyé váljon a másikkal és hogy adakozzon bárki szükséglete szerint. Ferenc pápa összefoglalta ezeket a jellemzőket: nagylelkűség, másokkal törődés, betegek és szükségben levők meglátogatása, valamint a rászorulók vigasztalása. A közösséget és a rászorulók gondozását segítő testvériség útján élheti meg az egyház az igazi és hiteles liturgiát. Ahogy Szent Lukács írja: „Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként növelte az üdvözültek számát ugyanott” (Lk 2,46-47).
Az Úr garantálja a közösség növekedését
Az Úr garantálja a közösség növekedését – húzta alá a pápa. A hívek kitartása az Istennel és a testvérekkel való hiteles szövetségben olyan vonzerővé válik, amely magával ragad és sokakat meghódít. Ferenc pápa ennek kapcsán az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására utalt: „Az egyház nem prozelitizmussal, azaz térítéssel, hanem vonzással növekszik”. Kérjük a Szentlelket, hogy közösségeinket alakítsa olyan helyekké, amely befogadja és gyakorolja az új életet, a szolidaritás és a közösség műveit, amelyben a liturgia az Istennel való találkozás helye lesz, mint a testvérek közössége, nyitott ajtókkal a mennyei Jeruzsálem felé – zárta a szerdai általános kihallgatáson mondott katekézisét Ferenc pápa.
A kihallgatást követő köszöntések során Ferenc pápa így szólt az olasz hívekhez: „A nyári szünet előtti utolsó kihallgatáson szeretettel köszöntöm a VI. Pál aulában tartózkodó betegeket, akik óriáskivetítőn követik a katekézist”. A különféle csoportok üdvözlése után arra emlékeztetett, hogy most pénteken tartja az egyház Jézus Szent Szívének ünnepét. Mindenkit arra hívott a pápa, hogy tekintsen Jézus Szívére, hogy követni tudja legszentebb érzelmeit. Végül azt kérte, hogy imádkozzanak a papokért, a péteri hivatásért és azért is, hogy minden lelkipásztori művet hassa át ugyanaz a szeretet, amit Jézus mutat minden egyes ember iránt.
Alessandro Gisotti szentszéki ideiglenes szóvivő szerdán bejelentette, hogy július egészében szünetel a pápai szerdai általános kihallgatás. Ferenc pápa a következő általános kihallgatást augusztus 6-án tartja.
