Háromszáz éve nyílt meg Kaplonyban a ferences rendház és a templom – erre is emlékezve ünnepelték június 13-án, csütörtökön a Szent Antal plébániatemplom búcsúját, melynek meghívott főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, metropolita volt. Schönberger Jenő püspök köszöntötte őt a szentmise elején az egyházmegye nevében. Kiemelte, a szatmári egyházmegye régről szoros kapcsolatot ápol az esztergom-budapesti főegyházmegyével: „A mi területünkön született egy eléggé híres esztergomi érsek, Bakócz Tamás, akinek az emlékére, a szülővárosában, Erdődön, 2009-ben a bíboros atya szobrot szentelt. Hálásak vagyunk, hogy vértanú püspökünk, Scheffler János boldoggá avatási szentmiséjét is a bíboros atya vezette 2011-ben. Volt még egy püspökünk, akinek a boldoggá avatásáért minden szentmisében imádkozunk, Hám János, aki eljutott az esztergomi hercegprímási tisztségre, igaz, soha nem foglalta el ezt a széket.”
Erdő Péter Kaplonyt paptermő vidéknek nevezte, kiemelve, nagyon fontos, hogy a papi hivatások eleven hitű közösségekből fakadnak. „Elsősorban a hitnek a tanúsága az, ha újabb és újabb jelentkezők vannak a papi hivatásra. Legyenek papi hivatások, mert nagy szüksége van rá az egyháznak és a világnak.”
Homíliája elején, Erdő Péter a 300 éves jubileumra vezette a hívek figyelmét. „Az idén emlékezünk meg arról, hogy 300 évvel ezelőtt elkészült az ősi templom és monostor alapjain az új templom és letelepedtek itt a ferences szerzetesek. Rombolásra és újjászületésre emlékezünk tehát, amely ennek a helynek a történetében korábban is előfordult és később is megismétlődött. De a meg-megismétlődő újjászületés jelképezi az egyén és közösség lelki megújulását is. Az életet pedig nem lehet elodázni. Az újjászületés mindig sürgető feladat.”
Szentbeszédében visszatekintett, a tatár- és török pusztításokat követően, a szatmári béke megkötése után ismét hozzá kellett kezdeni Kaplonyban is az építésnek. Gróf Károlyi Sándor boldogemlékű Kelemen Didák kapucinus atyától kért segítséget, aki Szent Ferenc lelkiségét az újraevangelizálás missziós lendületével párosította. Erdő Péter meglátásában, a Páduai Szent Antal életében is megfigyelhető missziós lelkületre ma is nagy szükség van. „A templomok újjáépülése jelképezi és megkívánja az egyházi közösségek újjászületését is. De az újjászületés a lelkekben kezdődik. Nekünk magunknak is meg kell újulnunk a Krisztus iránti szeretetben és a megszentelő kegyelemben. Kelemen Didák egyik húsvéti beszédében Krisztus feltámadását a mi feltámadásunk ígéretének mondja. Ez pedig nem csak testünk feltámadására vonatkozik, hanem lelki feltámadásunkra is. (…) Meg kell tehát újulnia saját lelki életünknek és meg kell újulnia plébániai közösségeinknek is. Most, amikor az esztergom-budapesti főegyházmegye és egész népünk a 2020. szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készül, hároméves lelkipásztori programot hirdettünk meg. Az első két évben éppenséggel az egyéni és közösségi lelki megújulás, az Oltáriszentséggel való bensőséges találkozás állt figyelmünk középpontjában. Az idén pünkösdhétfőn kezdtük el a 3. készületi évet, ennek programja pedig a misszió. Az Eucharisztia ugyanis az egyház küldetésének, missziójának is a legnagyobb erőforrása. (…) Kérjük ezért ma az aratás Urát, hogy bennünket is küldjön azokhoz, akik körülöttünk élnek, hogy rajtunk keresztül is maga Jézus szólhasson az emberekhez. Ez az a misszió, amiben szintén meg kell újulnunk. Úgy kell tekinteni a környező világra, hogy megkérdezzük, hogyan tudjuk közelebb vinni az embereket Krisztushoz. Szeretettel és jó példával, de őszinte szóval meg is vallva a hitünket. Mindenkihez azon a módon, azon a nyelven szólva, ami a legközelebb áll a szívéhez, amit a leginkább sajátjának érez.”
A búcsúmise végén Erdő Péter a hála szavaival élt a kaplonyi közösség 300 éves megmaradása, fejlődése, valamint a Kárpát-medencei katolikus közösség megmaradása okán. Az áldást követően helyi és zarándok hívek alkotta ezer főt meghaladó tömeg egyként imádkozta a teljes búcsú elnyeréséért előírt imákat, énekelte a kivonulás előtt a himnuszokat, majd hosszan hangzott még az ének, a kaplonyi rézfúvósok zenéje.
A szatmári egyházmegye sajtóirodája
