Bemutatták Temesváron Szögi Lászlónak a temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatóiról szóló könyvét, amely többek közt a temesvári Egyházmegyei Szeminárium egykori hallgatóiról is közöl különleges adatokat.
A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és Levéltára kiadásában, az MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport átfogó és alapos munkájának eredményeképpen 2018 végén megjelent Szögi László: A temesvári felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1804-1852 című kötete. A könyv temesvári bemutatójára május 14-én, kedden került sor, két helyszínen: 11 órai kezdettel a mehalai plébánián, ahol a temesvári és a dettai esperesi kerület ülésének keretében a szerző az egybegyűlt lelkipásztoroknak ismertette a kötet tartalmát, délután pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban, az iskola középiskolás növendékei előtt – tudósít a temesvári egyházmegye hírportálja.
Hiánypótló munka
A „Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat” 17. köteteként napvilágot látott könyv két temesvári felsőoktatási intézmény, az Egyházmegyei Szeminárium és az 1841-ben Lonovics József püspök által megnyitott és 1850-ig működött, bölcsészeti, valamint jogi képzést nyújtó Líceum 1245 hallgatójának névsorát, azok személyi és tanulmányi adattárát tartalmazza.
A Gerhardinum Római Katolikus Líceum termében dr. Szögi László egyetemi tanárt Kocsik Zoltán lelkipásztor, az iskola aligazgatója üdvözölte.
A könyvbemutatón a szerző elmondta: a nemzeti identitás szempontjából gyakorlatilag minden nép számára fontos, hogy honnan származik, hol tanul, milyen képzést szerez az értelmiség. A téma feldolgozásában a magyar történetírás lépéshátrányban volt, így az Egyetemtörténeti Kutatócsoport hiánypótló munkát végez. A kutatás a történelmi Magyarország teljes területére kiterjed, vagyis magába foglalja a mai Magyarországot és Szlovákiát teljes egészében, a teljes (történelmi) Erdélyt, a Bánságot, a Partiumot, Kárpátalját, Horvátországot és Szlavónia egy részét.
A magyar értelmiség már a 12. századtól kezdve Európa neves egyetemein tanult Bécsben, Krakkóban, Olaszországban, Oxfordban, Párizsban. Az első magyar diákról egy francia tanár 1100-ból származó sírfelirata tesz említést, ahol feltüntették, hogy a professzornak Pannóniából is volt növendéke.
Polgári családból pap, ügyvéd
„Az 1150-es évekből már név szerint ismerünk Párizsban tanuló magyar diákokat, sőt erdélyit is. A mohácsi csatáig körülbelül 13 000 beiratkozást gyűjtöttünk össze a különböző forrásokból. A középkorban Magyarországon négy egyetemet próbáltak alapítani: Pécsen, Óbudán, Pozsonyban, és Mátyás király Budán, a török uralom miatt azonban a kísérletek kudarcba fulladtak” – magyarázta a szerző. A reformáció után kialakultak a felekezeti, vagyis evangélikus, református, unitárius és katolikus egyetemek, iskolahálózatok, emellett 1525-1800 között 27 000 beiratkozás ismert a külföldi egyetemeken. Ez a magyarországi értelmiség és a régió nagy szerencséje, mert a hallgatók nem egyoldalú képzést szereztek, mindenhonnan hazahozták a tudást.
A 19. századtól megindult a modern felsőfokú képzés, amely már tömeges, nem felekezeti jellegű oktatást jelent. A Temesváron gyűjtött adatokból két érdekességet is kiemelt a történész: az egyik az etnikai összetétel, a hallgatók többsége ugyanis magyar, német és szerb anyanyelvű, a másik pedig a társadalmi összetétel. A temesvári felsőoktatásban tanuló diákok származását tekintve ugyanis sajátosság, hogy döntően polgári családok gyermekei, csak elvétve akad köztük arisztokrata, illetve, hogy a nemesség aránya is kicsi.
„Egy magyar nemes akkoriban többnyire jogásznak vagy papnak adta a gyermekét, egy korabeli zsidó ember pedig mérnöknek, orvosnak, később művészeti pályára is küldte” – fűzte hozzá a szerző. Dr. Szögi László ugyanakkor elismeréssel nyilatkozott Stevan Bugarski 2008-ban megjelent négynyelvű kiadványáról, amely tartalmazza a Püspöki Líceum hallgatói névsorait, így hasznos forrásnak bizonyult. A könyvbemutató végén a szerző több kiadványt ajánlott fel a Gerhardinum Líceum könyvtárának, illetve a temesvári diákokról szóló kötet egy-egy példányát ajándékozta a hallgatóságnak.
