Életének 52. évében elhunyt Groza Dániel, kisjenői plébános május 13-án. Temetése május 15-én lesz.
Groza Dániel 1966. szeptember 30-án született a Máramaros megyei Nagybányán. Teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. A temesvári székesegyházban 1992. április 25-én Kräuter Sebestyén megyéspüspök szentelte pappá. 1992-93 között Resicabányán szolgált segédlelkészként, 1993-94 között segédlelkész volt a Temesvár II Gyárváros plébániáján, 1994-től 2012-ig Csanádon és Óbében plébániai kormányzó, majd plébános volt. Kisjenő plébánosaként 2012 és 2019 között szolgált, emellett 1996 és 2012 között a Csanádi Kolping Család, majd 2012 és 2019 között a Kisjenői Kolping Család prézese volt.
Május 13-án súlyos betegsége miatt hunyt el. A temetési szertartás a csanádi plébániatemplomban május 15-én, szerdán délután 5 órakor szentmisével kezdődik, amelynek főcelebránsa Pál József Csaba megyéspüspök lesz. A szentbeszédet Dumitresc Mihai Titi hegyvidéki főesperes, lugosi plébános mondja – tájékoztat a temesvári egyházmegye.
Az Úr adjon örök nyugalmat neki!
Gyászjelentés
Kedves Dani!
Megdöbbent mindnyájunkat sietős halálod. Az ősszel még együtt örvendeztünk Torockón, az évfolyamtársak körében. A tőled kapott szentostyákból még most is van. Barnival holnap azzal fogjuk bemutatni érted a legszentebb áldozatot… Az elmult 30 év közös élményei mind előjönnek: a teológiai évek, a tanárokkal való vitáink, a nehéz vizsgák, az osztálybulik, de ugyanígy a papi évtizedek rendszeres találkozói is, ahol nem egyszer házigazdaként szívedet-lelkedet kitetted értünk, hogy jól érezhessük nálad magunkat. Emlékszel, amikor a hatodéves vizsga után kimentünk az oldalba focizni, te voltál a labdaszedegető? És Cinu direkt jó messzire elrúgta…!
Bármikor voltunk együtt, az öröm forrása voltál. Természetes egyszerűségeddel, karakán kiállásoddal, természetességeddel, azzal a hivatástudattal, amellyel nem felejtetted el gyökereidet, mindig az évfolyam központja tudtál lenni. Cinu után most te is haza Mesteredhez. Nem így képzeltük, nem erre számítottunk. De úgy látszik a mi évfolyamunk már nem éri meg együtt a tisztes öregkort. Ezt a nemzedéket annak a sokféle világnak-rendszernek vihara, amelyet végigéltünk, úgy tűnik: hamarabb elhasználja. Megőröl, mint búzaszemeket, hogy Krisztus kenyerévé váljunk…
Kérünk, amikor a szentek társaságába érsz, járj közben értünk is a jó halál kegyelméért. Amíg élünk és szolgálunk, mi is megémlekezünk rólad szentmiséinkben.
A mennyei Vőlegény jutalmazzon meg hűségedért az Örök Boldogsággal!
Isten veled!
Évfolyamtársaid nevében: péterpáter+!