Április 11-én elhunyt Adolf Fugel teológiai doktor, sokak lelkiatyja.
„Elment egy barátom. Azaz sokak barátja. Valaki, aki annyi jót tett a világgal, amennyit csak bírt” – írta paptestvéréről Gere Dávid Márk SMC nemesvámosi plébános, a Mária Keresztes Közössége házfőnöke.
Megemlékezéséből – melyet teljes terjedelmében a Veszprémi Főegyházmegye, illetve a Nagyvámosi Római Katolikus Plébánia honlapján olvashatnak – kiderül: Adolf Fugel mérhetetlen szegénységből és egyszerűségből jött. Hittel és rendíthetetlenül szembeszállt a 20. század román diktatúrájával, példája hitben és elkötelezettségben Márton Áron püspök volt – írja a Magyar Kurír. Testi fenyítéseket követően sem volt hajlandó elhagyni diktatúrától szenvedő bánáti szülőföldjét, míg halálos fenyegetések közepette két titkosszolgálati verőlegény ki nem tessékelte Románia területéről. Előbb Ausztriába utazott, majd német állampolgár lett, végül Svájcban talált otthonra.
Egész életében gyűjtött és újra osztott: templomot épített Nagykárolyban, segített Nemesvámoson, zárdát alapított Albániában, orgonát vitt Međugorjéba. A kilencvenes évek elején állandóan úton volt, hogy a felszabadult keleti egyházakat segítse. Erdélybe és Magyarországra több száz autót küldött a papság megsegítésére, miközben sosem maradt el a lelki táplálék sem. Folyamatosan publikált teológiai témában. Nyugdíjas éveiben – betegségei ellenére – könyvkiadót alapított, írt, fordított. Sokáig volt a svájci Fatima-világapostolátus lelki vezetője, a nyugati Élő Rózsafüzér Mozgalom papja.
Az Úr adjon örök nyugalmat neki!
