Nagyböjt ötödik vasárnapján délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa a napi evangéliumi szakaszhoz, a házasságtörő asszony történetéhez fűzte elmélkedését.
Arra kaptunk mi is meghívást, hogy ne ítélkezzünk mások felett, hanem ismerjük el bűnös mivoltunkat, kérjünk bocsánatot Istentől és újítsuk meg életünket – hangzott Ferenc pápa buzdítása. Ne kövessük a farizeusok példáját, akik bezárkóztak a legalizmus szűk keretei közé és erre akarták kényszeríteni Jézust is, aki azonban túlmutat a törvényen. Azért jött el közénk, hogy irgalmasságával lehetőséget adjon a megújulásra, nem a bűnös halálát, hanem minden ember üdvösségét akarja – közvetíti a pápa szavait a Vatican News.
Azért jött el, hogy üdvözítsen bennünket
Nagyböjt ötödik vasárnapján a liturgia a házasságtörő asszony történetét mutatja be (vö. Jn 8,1-11). Ebben az evangéliumi szakaszban két magatartásforma áll szemben egymással: az egyik az írástudóké és a farizeusoké, a másik pedig Jézusé. Az írástudók és farizeusok el akarják ítélni az asszonyt, mert úgy érzik, hogy ők a Törvény és hűséges alkalmazásának őrzői. Jézus ezzel szemben üdvözíteni akarja az asszonyt, mert Ő Isten irgalmasságát személyesíti meg, aki megbocsájtva megvált és kiengesztelve megújít.
Miközben Jézus a templomban tanít, az írástudók és farizeusok egy asszonyt vezetnek elé, akit házasságtörésen értek. Középre állítják és azt kérdezik Jézustól, hogy meg kell-e kövezni az asszonyt, ahogy ezt a mózesi törvény előírja. János evangelista megmagyarázza: „Ezzel próbára akarták tenni, hogy aztán vádolhassák”. Szándékuk feltehetőleg a következő volt: ha Jézus nemet mond a megkövezésre, akkor azzal vádolhatják, hogy nem engedelmeskedik a törvénynek; ha azonban igent mond, akkor feljelenthetik a római hatóságoknál, mert fenntartotta magának az ítélethozatal jogát és nem engedélyezte a népakaratra hivatkozó megkövezést.
Ne ítélkezzünk mások felett
Jézus beszédpartnerei be vannak zárva a legalizmus, a törvényhez való ragaszkodás szűk keresztmetszetébe és Isten Fiát is be akarják zárni az ítélkezésről és a büntetésről alkotott nézetükbe. De Jézus nem azért jött el a világra, hogy ítélkezzen és elítéljen, hanem azért, hogy üdvözítsen és új életet kínáljon fel az embereknek. És hogy Jézus hogyan reagál? Mindenekelőtt egy kis ideig csöndben maradt, majd „lehajolt és ujjával írni kezdett a földön”, mintegy emlékeztetve rá, hogy az egyedüli Törvényhozó és Ítélőbíró maga Isten. Ezután pedig így szólt: „Aki bűn nélkül van közületek, az vesse rá az első követ!”
Ezáltal Jézus lelkiismeretüket szólítja meg: ők „az igazságosság bajnokainak” érezték magukat, de Jézus emlékezteti őket bűnös emberi mivoltuk tudatára, amiért nem rendelkezhetnek az élet és a halál jogával embertársaik fölött. Ekkor, – kezdve a legidősebbektől, vagyis azoktól, akik leginkább tudatában vannak saját nyomorúságaiknak – egymás után eltávoztak, lemondtak arról, hogy megkövezzék az asszonyt. Ez a jelenet mindnyájunkat arra szólít: ébredjünk tudatára annak, hogy bűnösök vagyunk és engedjük kiesni kezünkből a befeketítés és elítélés, a pletyka kövét, amellyel olykor másokat szeretnénk megdobni. Amikor másokat megszólunk, akkor mi is köveket dobálunk, mint a farizeusok.
Jézus új útja az irgalmasság útja
Végül egyedül marad Jézus és az asszony, ott középen, „a nyomorúságos asszony és az irgalmasság” – mondja Szent Ágoston (In Joh 33,5). Jézus az egyetlen bűn nélküli, az egyetlen, aki követ dobhatna az asszonyra, de nem teszi, mert Isten „nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen” (vö. Ez 33,11).
És Jézus ezekkel a csodálatos szavakkal vesz búcsút az asszonytól: „Menj, de többé ne vétkezzél!”. Megnyit előtte egy új utat, amely az irgalmasság révén jött létre és amely igényli elkötelezettségét, hogy többé ne vétkezzen. Ez a felhívás mindnyájunknak szól. Ebben a nagyböjti időszakban arra kaptunk meghívást, hogy elismerjük bűnös mivoltunkat és bocsánatot kérjünk Istentől. És a megbocsátás, miközben kiengesztelést és békét nyújt, lehetővé teszi, hogy megújult történetbe kezdjünk. Minden valódi megtérés egy új jövő felé feszül, egy új, szép, bűntől mentes, nagylelkű élet felé.
Szűz Mária segítsen bennünket, hogy tanúságot tegyünk mindenkinek Isten irgalmas szeretetéről, amely Jézusban, aki megbocsát nekünk és megújítja létünket, mindig új lehetőségeket kínál fel – fohászkodott végül Ferenc pápa.
Vertse Márta
