Evangélium
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott.
Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: „Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket?” De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: „Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse.” Ezután másik faluba mentek. (Lk 9,51-56)
Gondolat
„Hanem hogy megmentse…” Ehhez képest mi gyakran csak a dobozoláshoz értünk. Pikk-pakk, ő sem jobb a Deákné vásznánál, doboz, ügy lerendezve, nem kell nyugtalankodni, mindenki „a helyére” kerül…
A helyünk azonban nem egy-egy dobozban van, hanem az Emberfia körül, az ő asztalánál. Az ő nyomában járva a bosszút el kell felejtenünk, mert mindenkinek csak Ő adhatja meg azt, ami jár, nem a mi címkéink, dobozaink, ítélkezésünk a döntő. Ezért szokjunk le róla! Próbáljuk meg! Ma!
