„Elhívva, hogy tanúságot tegyünk” – ezzel a mottóval gyűltek össze a Katolikus Karizmatikus közösségek tagjai 2026. október 17-én Brassóban, a II. Országos Találkozón. Az alábbiakban Szappanos Ágnes beszámolóját olvashatják az eseményről.
A román és magyar nyelven zajló találkozó a közös imádság, a tanítás, a személyes tanúságtétel és az Eucharisztia köré szerveződött, lehetőséget teremtve a hitben való elmélyülésre és a közösségi összetartozás megélésére.
A találkozó mottója nemcsak a rendezvény címét adta, hanem annak lelki üzenetét is meghatározta. A programot kísérő szentírási idézet – „Ne félj, hanem beszélj, és ne hallgass, mert én veled vagyok!” (ApCsel 18,9–10) – arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a keresztény hit megélése egyúttal küldetés is: tanúságot tenni Isten szeretetéről a mindennapokban.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján Victor Dumitrescu római katolikus bukaresti pap köszöntötte a résztvevőket. A délelőtti program dicsőítő imádsággal folytatódott, amely segítette a résztvevőket a közös lelki ráhangolódásban. Ezt követően Rob Clark, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálatának (CHARIS) írországi koordinátora tartott tanítást, elmélyítve a találkozó mottójának üzenetét.
A résztvevők az imaszolgálatban a Szentlélek új kiáradásáért imádkoztak. A közös ima a Karizmatikus megújulás egyik alapvető tapasztalatára irányította a figyelmet: a Szentlélek vezetésére való nyitottságra, a hit megújulására és a keresztény küldetés tudatosabb megélésére.
A rendezvénytermet megtöltő résztvevők, több mint 1000-es létszámmal, együtt fordultak Isten felé az imádság és a dicsőítés pillanataiban. A különböző közösségekből érkező hívek együttléte annak a jele volt, hogy a különböző helyekről és élethelyzetekből érkező embereket ugyanaz a hit és ugyanaz a lelki vágy kapcsolja össze Jézus Krisztusban.
A délutáni program kezdetét szintén dicsőítés kísérte, majd Rob Clark folytatta a tanítást, tanúságot téve Istennek az ő életében megtapasztalt munkájáról. Az előadás arra hívta a jelenlévőket, hogy saját életükben ismerjék fel Isten jelenlétét és bátran osszák meg másokkal hitből fakadó tapasztalataikat.
A találkozón tapasztalható volt Isten jelenléte a résztvevők közötti szereteten, figyelmességen, türelmességen és szelídségen keresztül, melyet egymás iránt tanúsítottak a nyelvi és kulturális különbségek ellenére.
A nap kiemelt eseménye volt a szentségimádás, amelyet ünnepi szentmise követett.
A szentmisét Cornel Damian bukaresti segédpüspök mutatta be több magyar és román paptestvérrel közösen. A szentmise a találkozó lelki útjának fontos állomását jelentette: a román és a magyar testvérek egymás felé fordulva, egymást átölelve kiengesztelődtek, Isten elé hozva mindazt, ami a múltban sebet, fájdalmat okozott a két nép kapcsolatában.
A nap végén Victor Dumitrescunak, a CHARIS romániai képviselőjének útravaló gondolatai a találkozó üzenetére irányították ismét a figyelmet: a közösen megélt hit akkor válik igazán gyümölcsözővé, ha a résztvevők a rendezvény után is továbbviszik azt mindennapi életükbe.
A brassói országos találkozó üzenete túlmutatott az egynapos rendezvényen. Arra hívta a résztvevőket, hogy a közös imádságban megtapasztalt hitet, a kapott lelki útravalót és a közösségben megélt egységet otthonaikba, plébániáikra és mindennapi kapcsolataikba is vigyék magukkal.
Az „Elhívva, hogy tanúságot tegyünk” mottó így személyes feladattá válik minden résztvevő számára: bátran megélni a hitet, hitelesen beszélni Istenről és életünkel is tanúságot tenni az evangélium örömhíréről.
Hála és köszönet illeti mindazokat, akik sok fáradságot és munkát fektettek a találkozó megszervezésébe.
