A „határon túlról” érkezett zarándokok járják végig ezekben a napokban Márton Áron püspök életének fontosabb állomásait: a Magyar Kurír, az Új Ember és a Via Sacra Zarándok Utazási Iroda által meghirdetett, október 1. és 6. között zajló emlékévi zarándoklat a püspök életének és szolgálatának meghatározó helyszíneit követi, Csíkszentdomokost, Kolozsvárt, Gyulafehérvárt és más helyszíneket érintve. A zarándoklat résztvevői Máramarosszigetről érkeztek Kolozsvárra október 2-án, ahol a Szent Mihály-templomban ünnepeltek szentmisét. Mi is jelen voltunk.
Az út a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által kezdeményezett Márton Áron-emlékévhez kapcsolódik, amelyet a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából hirdettek meg hivatalos emlékévként Romániában. A résztvevők elsőként Máramarosszigeten keresték fel a börtönmúzeumot, ahol Márton Áron 1951 és 1954 között raboskodott. Innen Kolozsvárra vezetett útjuk, ahol 1939. február 12-én Márton Áront püspökké szentelték, holnaptól pedig Székelyföld következik: Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Gyergyószentmiklós és Ditró. A zarándoklat végállomása Gyulafehérvár, ahol Márton Áron földi maradványai nyugszanak.
A kolozsvári állomáson a zarándokokat László Attila főesperes-plébános fogadta, aki bemutatta számukra a Szent Mihály-templomot és annak Márton Áron életéhez kapcsolódó jelentőségét.
„Nem volt számunkra kérdés, hogy mi is eljöjjünk”
Kuzmányi István diakónus, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője számára a zarándoklatnak személyes vonatkozása is van. Nagyváradon született, gyermekkorában ministrált, és saját elmondása szerint ekkor találkozott először közelebbről Márton Áron alakjával. Egy, a püspök életéről szóló könyv keltette fel az érdeklődését, amelyet ministránsként a templom kapujában is árultak. „Akkor csodálkoztam rá, hogy te jó ég, ki is az a Márton Áron, aki ilyen jó »üzletet« tudott csinálni” – idézte fel mosolyogva első személyes emlékeit.
A mostani zarándoklat másik fontos indoka az emlékév. Amikor Magyarországon is értesültek arról, hogy Erdélyben Márton Áron születésének 130. évfordulójára emlékeznek, természetesnek tartották, hogy csatlakozzanak az ünnepléshez. „Nem volt számunkra kérdés, hogy akkor mi is jöjjünk el, csatlakozzunk be ebbe az emlékezésbe, és hogy itt, ezen a földön, a nyomában járva kérjük az ő boldoggá avatását” – fogalmazott Kuzmányi István.
A helyszíneken keresztül válik személyessé Márton Áron története
A zarándoklat egyik célja, hogy a résztvevők ne csupán egy történelmi személy életrajzával találkozzanak, hanem azokon a helyeken járva próbálják megérteni Márton Áron életét, ahol ő maga is jelen volt. „Az adott helyszíneken igyekszünk bemutatni a történelmi, kulturális hátteret, de mindennek a lényegi motívuma az, hogy Márton Áron ott járt, ott volt, ott raboskodott, ott tanított, itt szentelték püspökké” – mondta Kuzmányi István.
A zarándoklat programjában Csíksomlyó is szerepel, ahol a csoport részt vesz az elsőszombati Mária-köszöntőn. A tervek szerint ellátogatnak a Békás-szoroshoz is, hogy a történelmi és egyházi emlékhelyek mellett Erdély természeti világának egy reprezentatív szeletével is találkozzanak.
„Nem idegenbe jöttünk”
A zarándoklat lelki vezetője, Török Csaba teológiai professzor, az esztergomi bazilika plébánosa szerint az út egyik sajátossága éppen az, hogy nem egyetlen kegyhely köré szerveződik. A középpontban egy személy, Márton Áron püspök áll, akinek életútját a születésétől egészen haláláig követik. „Konkrétan Márton Áron püspököt szeretnénk jobban megérteni, megismerni, és így a születésének a helyétől az életrajzi állomásokon át egészen Gyulafehérvárig, a halálának a helyéig, a nyughelyéig fogjuk őt kísérni” – mondta.
Török Csaba szerint ugyanakkor a magyarországi zarándokok számára az erdélyi út nem feltétlenül jelent idegenséget. Bár a határátlépéskor sokakban lehet bizonytalanság, Erdélyben hamar megtapasztalják, hogy a nyelv, a kultúra, a történelem és a vallási örökség számos ponton összeköti őket az itteni világgal.
„Nem csak a vallási vagy a hitbeli tapasztalat, de egyáltalán a kultúra, a nyelv, az irodalom, a történelem összeköt minket” – fogalmazott a zarándokút lelki vezetője, aki szerint ezt a közös örökséget az erdélyi helyszínek is láthatóvá teszik. A zarándokok számos olyan történelmi és kulturális kapcsolódási ponttal találkoznak, amelyek Magyarországhoz is kötik ezeket a településeket. A történelmi tapasztalat pedig még közvetlenebb kapcsolatot jelenthet. Török Csaba szerint a Márton Áron által megélt kommunista üldöztetés, a börtönévek és a vallásos közösségek szenvedései olyan korszakhoz tartoznak, amelynek emléke Magyarországon is sok családban jelen van.
Mit vihetnek haza Márton Áron örökségéből?
A zarándoklat egyik kérdése, hogy mit jelenthet ma Márton Áron öröksége egy Magyarországon élő katolikus ember számára. Kuzmányi István szerint ennek egyik kulcsszava a hűség. „A mai korban szerintem mind közösségileg, mind egyénileg fontos kérdés az, hogy tudunk-e hűségesek lenni a kicsiben” – fogalmazott. Márton Áron életében ez a hűség nagy történelmi helyzetekben vált láthatóvá. A zarándokok számára azonban a püspök példája nem csupán a rendkívüli helyzetekről szólhat. A mindennapi munkában, a családban, a tanulásban és az egymásra figyelésben is megjelenhet az a következetesség, amelyet Márton Áron egész életén keresztül képviselt.
