Egy évnyi szolgálat után néha arra is szükség van, hogy megálljunk, visszatekintsünk és hálát adjunk. Ezt tette a Gyulafehérvári Ifjúsági Főlelkészség közössége is szeptember utolsó hétvégéjén a szelterszfürdői Boldog Özséb Házban, ahol a PihentetŐ program keretében közös imádsággal, beszélgetéssel, játékkal és ünnepléssel zárták a 2026-os évet. Az alábbiakban Kristály Veronika beszámolóját olvashatják.
Minden évnek van eleje és vége, ahogyan az egyházi évnek, a tanévnek, úgy a FIFes évnek is. A Gyulafehérvári Ifjúsági Főlelkészségnél, az év az ifjúsági közösségek újraindításával kezdődik és a rendezvények lejártával végződik. Ez idén sem volt másképp. Ahogyan az elköteleződéssel készültünk az évre, úgy a Hálaadóval zárjuk a sort. Ez idén, szeptember utolsó hétvégéjére esett, amikor a szelterszfürdői Boldog Özséb Házban a PihentetŐ nevű programmal próbáltunk megállni, és a hálaadó estben emlékezni és számot adni. A hétvégénk pénteken kezdődött, ahol a programot, egy kis interaktív elmélkedéssel kezdtük a pihenés kultúrájáról, ifjúsági főlelkészünk, Simon Imre vezetésével. Majd foytatódott a vacsorával, melyet barátságos hangulatban, magunk készítettünk el. Mindezek után, mivel több rendezvény önkéntesei szervezői gyűltek össze, ismerkedésre is sor került, ami keretén belül például szőlőszemekért is versenyezhettünk. A PihentetŐ nem lenne az, ami, ha nem lenne benne választható program, így az est további részében, meccsnézés, játékok, és filmest közül választhattak a jelenlévők.
A szombati nap igazán a testi, lelki kikapcsolódásról szólt, a reggeli után ima, majd műhelyfoglalkozások következtek Pál-Katona Katalin-Tímea és Péter Mária M. Imelda mallerdsorfi ferences nővér vezetésében, kreatív ima és meditatív tánc formájában. Egy önkéntes, ha programot szervez ritkán adódik lehetősége, úgy részt venni egy eseményen, hogy csak arra figyeljen, és ne agyaljon a következő lépésen. Ezért találta ki Szász Rita a főszervező, hogy legyen a délelőtt folyamán sport, és délután kerekasztal. Igazán kapók voltak rá a résztvevők, hiszen az udvar szaladással és hangos kacagással telt meg.
Ebéd után következett a kerek asztal beszélgetés, ahol végre csak hallgatni kellett, jelen lenni. Meghívott vendégünk, Ferencz Emese mesélt az életútjáról, fiataloktól, idősekig, és a köztük lakó Krisztusról, a szolgálat szépségeiről és nehézségeiről.
Ezután a hétvége Hálaadóra keresztelt programpontja következett. Készültünk a szentségimádásra, és az azt követő vacsorára. Bőven volt miért hálánkat kifejezzük, az Oltáriszentségben megjelenő Jézusnak, így nem csoda, hogy a szentségimádás lett az est fénypontja. Vacsora után, kvízzel emlékeztünk meg a 2026-os év történéseiről, majd hogy kerek legyen az est, bakelit partyval zártuk a napot. Aki végigtáncolta az estét, az hálás volt, hogy a vasárnapi program csak később kezdődött. Reggeli után, zsolozsmával folytattuk a napot, majd, a hálaadó szentmisére került sor. A liturgiában felelevenítettük azokat az eseményeket, embereket, akikért hálásak vagyunk, és akiket az Úr elé viszünk. A Gondviselő Isten kísért ebben az évben is, és Őt dicséri minden sikerünk, és minden tanulságunk. Ebben a tudatban tértünk haza hálatelt szívvel és a jövő iránt reménnyel telve.
Fotó: Gyulafehérvári Ifjúsági Főlelkészség
