Hagyományőrzés, női székely öntudat, népművelés és a katolikus hitélet megerősítésének jegyében 2026. július 4-én reggel sokadszorra is összegyűltek a piros-fekete pörgő szoknyák Csíkszereda főterén. A népviseletet öltők a közös tánc után a csíksomlyói kegytemplomba vonultak, ahol ünnepi szentmisén vettek részt. Az Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói nyeregben folytatódik, ahol néptánc, népzene és a hagyományaink megélésének öröme várja az érdeklődőket.
A közösségi ünnep kezdeteiről
Megkeresésünkre Homa Ildikó szociális testvér, a Szociális Testvérek Társasága romániai kerületének elöljárója kiemelte, a rendezvény múltja a szociális testvérekhez vezethető vissza. Elindítása épp 95 évvel ezelőtt Zakariás Flóra és Stettner Andrea szociális testvérek nevéhez fűződik, az ő küldetésükből, a lélekmentés gondolatából fakad. Stettner Andrea szociális testvér 1931-ben így fogalmazta meg a rendezvény célját, hogy „egyrészt a leányok katolikus és női öntudatát, népviseletük iránti érdeklődésüket fölkeltse, és magukat ilyen nagy tömegben látva az összetartozás érzetét bennük növelje. Másrészt az arra hivatottaknak indíttatást adjon a leányvédelmi munkára” – hiszen tudjuk, hogy nagyon sok székely leány szolgált szerte az országban. Az eredeti cél tehát a katolikus hitélet megerősítése, a közösségformálás, a népművelés volt.
A találkozás, a megemlékezés ünnepe ajándék
Nemzeti öntudatunk önmagában ajándék, melyet őriznünk és ápolnunk kell. A székely népviselet, a közös ének, az imádság és a tánc ezen a napon nem csupán hagyományőrző elemek, hanem élő tanúságtételei annak, hogy a hit, a nemzeti identitás és a közösség összetartozik. Az Ezer Székely Leány ünnepe évről évre emlékeztet rá, hogy örökségünket nem elég megőrizni, azt tovább is kell adni. Ahogyan hitünket sem saját erőnkből szereztük, úgy szülőföldünk, nyelvünk, kultúránk és hagyományaink is olyan kincsek, amelyeket ránk bíztak. Az ünnep ezért nem csupán visszatekintés a múltra, hanem meghívás arra is, hogy felelősséggel éljük meg mindazt, amit örökül kaptunk.
„Mid van, amit nem kaptál, és amit kaptál azzal miért dicsekszel úgy, mintha nem kaptad volna? – ebben az életben minden ajándék, már maga az életünk is ajándék, nem tudtuk megvásárolni, nem tudtuk megszerezni, ajándékba kaptuk a mindenható Istentől. Bérlői vagyunk az életnek, az ajándékot pedig értékelnünk kell” – erősítette meg szentbeszédében Gábor Zoltán csíkszépvízi plébános az ünnep üzenetét, az Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói kegytemplomban.
