A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett csoport május 18–21. között máriapócsi zarándoklaton vett részt. A zarándokút különleges jelentőségét az adta, hogy három plébánia összefogásával és közös pályázat révén valósult meg, erősítve az egyházközségek közötti együttműködést és a közösségi összetartozást.
A résztvevők Moldva tizenhat településéről indultak útnak. A zarándokok saját szándékaikat, kéréseiket és hálaadásukat vitték magukkal: volt, aki családjáért imádkozott, más egészségért, békéért vagy életének fontos döntéseihez kért útmutatást. Az utazás során az imádság, az éneklés és az egymásra figyelés fokozatosan még szorosabb közösséggé formálta a résztvevőket.
A csoport május 18-án, hétfő délután érkezett meg a máriapócsi zarándokházba, amely a következő napokban otthonául szolgált. Az első este a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely görögkatolikus bazilikájában bemutatott nyitó szentmisével kezdődött. A közös ima és a kegyhellyel való találkozás már ekkor mély lelki élményt jelentett a jelenlévők számára. Máriapócs Magyarország egyik legismertebb búcsújáró helye, ahol a könnyező Istenszülő-ikon évszázadok óta vonzza a híveket és a zarándokokat.
Másnap a résztvevők megismerkedtek a település történetével. Papp Bertalan polgármester vezetésével bejárták Máriapócs fontosabb helyszíneit, köztük a helyiek által „kistemplomként” emlegetett Szeplőtelen Szűz Mária római katolikus templomot. A délutáni program során Pócspetribe látogattak, ahol megtekintették a Szent Kereszt felmagasztalása templomot. A templomban megismerkedtek Szent Janka életével, majd egy interaktív kiállítás segítségével a térség múltjába is betekintést nyerhettek. A nap egyik legmeghatározóbb eseménye a pócspetri kálvárián végzett keresztút volt. A modern emlék-keresztutat 2022–2023-ban alakították ki bronz domborműves stációkkal, amelyek Jézus szenvedéstörténetét jelenítik meg. Az emlékhely egyben az 1948-as Pócspetri-ügy emlékét is őrzi, így vallási és történelmi jelentőséggel egyaránt bír.
Az esti szentmisét Mariut Félix forrófalvi plébános mutatta be. Prédikációjában a zarándoklat lényegére és a közösség jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a zarándokúton háttérbe szorulnak a társadalmi különbségek, és mindenki ugyanazzal a céllal járja az utat: Isten kegyelmét keresve.
Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy napjaink egyik legnagyobb kihívása a közösségi kapcsolatok meggyengülése. A máriapócsi kegykép üzenetére utalva arra emlékeztette a híveket, hogy a Szűzanya könnyei nem a reménytelenséget, hanem a megtérésre való meghívást jelképezik. Prédikációját azzal zárta, hogy az ember valódi értékét nem sikerei vagy kudarcai adják, hanem az, hogy Isten szeretett gyermeke.
Május 20-án a zarándokok Nyíregyházára látogattak, ahol több felekezet jelentős templomait is felkeresték. Megtekintették a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházat, a Szent Miklós görögkatolikus székesegyházat, az evangélikus nagytemplomot, valamint a református templomot. A főtéren álló Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház különösen nagy benyomást tett a látogatókra.
A zarándoklat május 21-én zárult. A résztvevők a záró szentmisén hálát adtak a kapott kegyelmekért, majd Mariut Félix atya megáldotta a kegytárgyakat. A hazafelé vezető úton közös imádság, éneklés és a megélt élmények felidézése kísérte a zarándokokat. A késő esti órákban érkeztek haza, de a résztvevők szerint a zarándoklat lelki gyümölcsei tovább élnek a mindennapokban. Ahogyan a zárógondolatban is elhangzott: a zarándoklat nem ér véget a hazaérkezéssel, hiszen az igazi lelki út otthon, a hétköznapokban folytatódik.
Fazakas-Timaru Carina
a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási felelőse, a hagyományőrző program szakmai referense
