Sepsiszentgyörgy város önkormányzata a 33. Szent György Napokon négy olyan személyiségnek adott át a Pro Urbe-díjat, akik a közösségért több évtizedes, önzetlen munkát végeztek. Elismerésben részesült Fekete Márta műépítész, Opra Mariana Sanda aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos, Márkus András plébános és Török József volt politikai fogoly. A város önkormányzata által Márkus Andrással készült rövid videót ide kattintva tekinthetik meg. Az alábbiakban Hajdu János főesperes Márkus Andrásról szóló laudációját olvashatják
Márkus András 1955. február 19-én született Székelyudvarhelyen, Marcus Ottó és Marossy Ilona harmadik gyermekeként. Gyerekkora első éveit apai nagyszüleinél tölti. Ott találkozik a német és a román nyelvvel, valamint a napi rendszeres imádsággal. Iskoláit szülővárosában végezte, az I–VIII. osztályt magyar nyelven. Az első kudarc is itt éri: a VIII. osztály elvégzése után sikertelenül felvételizik a tanítóképzőbe.
Édesapja akaratának eleget téve a könyvelői szakon folytatja tanulmányait román nyelven a mezőgazdasági líceumban. Kiválóan megtanul románul, aminek nagy hasznát veszi a későbbiek során. Végzős gimnazistaként találkozik Istennel. Az isteni hívás erősnek bizonyul. Édesapja tudta és beleegyezése nélkül felmegy Gyulafehérvárra, ahol sikeres felvételt nyer a teológiára. Ezt követi a kilenc hónapos katonaság a sepsiszentgyörgyi hegyivadászoknál.
1975-ben megkezdi teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. Nagy szeretettel és nosztalgiával emlékezik ezekre az évekre és tanáraira. A hat év alatt gépeli a teológiai jegyzeteket, majd másodévtől szervezi és rendezi az összes ünnepséget: Mikulást, karácsonyt, húsvétot, Mária-ünnepet és nem utolsósorban a szilveszteri kabarét. Kiváló humora révén elnyeri a „Cirkusz” becenevet, amellyel napjainkban is nagyon sokan illetjük, jómagam is. Tanárai közül nagy szeretettel emlékezik meg dr. Gurzó Anaklérről, dr. Huber Józsefről, dr. Jakubinyi Györgyről, dr. Molnár Lajosról, Jager Péterről és Gál Alajosról.
Első állomáshelye Brassó-Bolonya, ahol segédlelkészként kezdi papi életét. Itt érvényesíti román nyelvi tudását a román diákok hitoktatásában. Egy év után a háromszéki Gelencére kerül, itt kezdődik cigánypasztorációs tevékenysége. Sok anekdota fűződik a cigány gyermekekkel való foglalkozásához. Ezt követi nyolc év Gyergyóremetén. Meghatározó nyolc esztendő ez a kiváló néhai Orbán László pápai prelátus védő és baráti szárnyai alatt. Sok élménnyel és tapasztalattal érkezik Sepsiszentgyörgyre 1991. augusztus 1-jén.
Személyéhez kötődik a Mária, Világ Királynője-plébánia indulása és a Néri Szént Fülöp cigány iskola alapítása. Saját magát a cigányok papjaként nevezi, munkássága, nevelői tevékenysége az őrkői cigány közösségre nagy hatással van, amelyet immár 35 éve végez, először mint Csíkí utcai beszolgáló plébános, utána pedig 1996-tól mint őrkői plébános. Szociális érzékenységéről tesz tanúságot az is, hogy szívesen vállalja a plébániákhoz nem tartozó és hajléktalan hívek temetését.
Sok éven keresztül kiváló pedagógusként, latintanárként gazdagította a Székely Mikó Kollégium és a Mikes-líceum diákjainak tudását. Nemcsak tanított, hanem nevelt is. Diákjai elismeréssel emlékeznek sokszínű óráira. Tizenöt éve vasárnaponként a központi Szent József-templomban végzi az esti szentmiséket, kiváló prédikációival gazdagítja és örvendezteti meg a lelkeket. Reményt ad, növeli a hitet és buzdít a felebaráti szeretetre. Ha pár szóval kellene jellemezzem, így foglalnám össze: szociális érzékenység, empátia, egyházához való hűség és engedelmesség.
Szeretettel javaslom a Pro Urbe díjra. Valóban háttérharcosként sokat tett városunkért.
Hajdu János főesperes
Laudáció forrása: Háromszék
