Giotto di Bondone freskósorozatának nyolcadik jelenete a hetedikhez hasonlóan egy látomást jelenít meg, amelyben Pacifik testvérnek volt része, miközben Ferenc mellett imádkozott. A látomásban mennyei trónok jelentek meg neki, amelyek közül a legfényesebb üresen állt Lucifer bukása miatt. Egy angyal mint közvetítő közölte Pacifik testvérrel, hogy immár ez a hely Ferenc számára van fenntartva.
Az ábrázolt jelenetben Ferenc egy szentélye előtt térdel, kiemelve a másik testvérhez képest. Ez mutatja közelségét az isteni szférához. Az angyal, amely megjelenik, Jézushoz hasonlítható. Ez az ábrázolásmód előreutalást jelent a stigmatizáció eseményére. A trónok az égben jelennek meg, teljesen kiemelve a jelenetből, a középső trón pedig határozottan magasabb a többinél. Ezen megjelenítés szintén Krisztusra való utalást jelent, hiszen a Panocratos ikontípust juttathatja eszünkbe, ahol Krisztus trónon ülve uralkodik a világ felett. Tehát itt ismét előreutalásnak lehetünk tanúi, hiszen Ferenc csak a későbbiekben válik majd Alter Christus-szá.
A kompozíciót az erőteljes színkontraszt határozza meg, amely a kék háttér és az okker, valamint a barnával festett elemek között jön létre. Ennek hatására a színek élénkeknek hatnak és kiemelik a fontosabb elemeket. A tiszta fehér egyedül a szentélyben jelenik meg, amely Isten privilégiuma, hiszen csak ő lehet teljesen tiszta és bűn nélküli. Ezzel szemben a vörös csak az angyal alsóruháján és a legdíszesebb trónon látható, amely az önfeláldozó szeretet jele. Ez megerősíti a párhuzamot a trón, az angyal, Ferenc és Krisztus személye között.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
