Gyimesfelsőlokon a Szent András-plébániatemplomban találkozott hatszázötven énekes április 11-én, szombaton, hogy egyházközségeiket képviselve mutassák be tudásukat.
Megkeresésünkre Vass Nimród helyi plébános elmondta, a felcsíki egyházi kórustalálkozót az abban részt vevő közösségek fogadják be sorban, és a pandémia alatti rövid kényszerszünettől eltekintve minden évben megtartják a seregszemlét. A madéfalvi templom felújítási munkálatai miatt a házigazda szerepét tavaly Gyimesbükk vállalta magára, és mivel az épület még mindig nem készült el, idén februárban érkezett a felkérés, vállalná el Gyimesfelsőlok a szervezést. A plébános rámutatott, mivel nem volt előirányzott költségvetése a dolognak, némi átgondolás és példás összefogás nyomán sikerült a végül tizenkilenc kórust vendégül látni.
A felcsíki kórusok seregszemléjén részt vett Balánbánya (vezette: Gidófalvi Boldizsár), Csíkdánfalva (Bálint Zsolt), Csíkdelne-Csíkpálfalva (Antal Ildikó), Csíkmadaras (Bálint Zsolt), csíksomlyói kegytemplom (Bíró János), csíksomlyói Szent Péter és Pál-plébánia és az Összhang együttes (Borcsa Gergely kántor, Häfliger Zsuzsanna, Salamon Ágnes), Csíkrákos-Göröcsfalva-Vacsárcsi (Bíró Attila), Csíkszentdomokos (Fórika Attila), Csíkszentmiklós-Borzsova ( Balázs Botond), Csíkszenttamás (Gábor Csaba), Csíkszépvíz (Incze Sándor), csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia (Bakos Mihály Károly), csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia (Kacsó Arnold), G, Csíktaploca (Bartos András), Gyimesbükk (Tankó Előd), Gyimesközéplok (Kajtár Arnold), Hidegség (Tankó Zsolt), Madéfalva (vezetője: Páll Emese Zsuzsanna) és a házigazda, Gyimesfelsőlok (Póra Attila) egyházi kórusa.
A kórus az összhang eszköze
A jelen lévő, népviseletbe vagy kórusöltözetbe bújt közel 650 kórustag ünnepi szentmisén vett részt, amelynek főcelebránsa Bálint Emil főesperes volt, aki bevezetőjében ráirányította a figyelmet az esemény találkozási dimenziójára, illetve annak a szolgálatnak a fontosságára, amelyet az egyes énekkarok az odaszánt idejükkel is kifejeznek. Homíliájában Márton István csíkrákosi plébános személyes példán keresztül mutatott rá arra, hogy az ének, legyen népi vagy kórusmű, milyen mértékben képesek kifejezni az ember belső világát, vágyait és megéléseit. A plébános példaként említette egy gyermekkori élményét, amikor nagymamája a Stabat Mater alatt könnyekig meghatódott, ő csak felnőttfejjel fogta fel ennek a jelentőségét, hogy tudniillik az ének képes újraélhetővé tenni régmúlt élményeket és emlékeket is. Szentbeszédében rámutatott arra is, a kórus az összhang eszköze, amelyben senki sem tűnhet ki, valódi együttműködés szükséges ahhoz, hogy közösségként szólaljanak meg.
A szentmisét követően a tizenkilenc jelen lévő egyházi kórus adta elő sorra a találkozóra előkészített énekdarabokat, majd a zenés élményt követően kötetlen együttlétre került sor.
Széleskörű összefogás
A szervezési munkák összefogója Póra Attila helybéli kántor-karnagy volt, az adminisztratív hátteret mindehhez a plébánia biztosította – fogalmazott Vass Nimród gyimesfelsőloki plébános, és hogy érzékeltesse, a rendezvény megvalósításához milyen léptékű összefogásra volt szükség, beavatott néhány szervezési háttérmozzanatban. A rendezvény kiemelt támogatója a Hargita Megyei Tanács volt a Vámszer Géza Művészeti Népiskolával, ugyanis egy bizonyos összeget kórusonként ők térítenek meg pályázati keretből. A helyi önkormányzat a csapatok szállításában működött közre, illetve az idei, a Márton Áron-emlékévnek és a kórustalálkozó 29. kiadásának egyszerre emléket állító roll-upnak az elkészítésében. A Szent Erzsébet-gimnázium a konyháját és a sporttermét bocsátotta rendelkezésre, biztosítván az eseményt követően az étkezéshez és a jó hangulatú együttléthez a helyszínt. Ám ahhoz, hogy a több száz személy egyszerre asztalhoz tudjon ülni, további logisztikai kihívásokat kellett megoldani, és asztalok és padok kölcsönzésével a szomszédos települések siettek Felsőlok segítségére. A harapnivaló terén jelentős támogatást biztosított az egyik vállalkozó gondnok, Bodor Imre, aki a 650 személy számára elégséges húsmennyiséget biztosította a töltött káposztához és a kolbászhoz. A plébános elmondta, a faluban működő 29 rózsafüzércsoport mindenike pénzt gyűjtött három különböző célra, és az ebből a kórustalálkozóra eső rész további magánadományokkal kiegészülve jól fogott a különböző felmerülő költségek fedezésére. E néhány, a teljesség igénye nélkül megemlített támogatáson és összefogáson túl jelentős volt annak a nagyjából negyven személynek a kétkezi segítsége is, akik az előkészítési munkálatokban közreműködtek, illetve beszélgetésünk során is éppen a szerelvények és díszítések bontásán dolgoztak.
A gyimesfelsőloki kórus
A házigazda formáció majdnem a kórustalálkozók kezdetétől vesz részt az alkalmakon, először 1999-ben kapcsolódtak be az akkor éppen Csíkmadaras által szervezett alkalomba. A plébánostól pedig megtudtuk a valamikor Sebestyén Antal kántor által vezetett kórus már alapítása után nem sokkal is tehetségéről adott tanúbizonyságot, olyan kórusműveket betanulva, amelyet a profi énekkarok sem mindig vállalnak be. Lapunk megkeresésére Póra Attila helybéli kántor elmondta, a 2012 óta általa vezetett kórus a találkozón Kodály Zoltán Stabat Materét és Charles Gounod Messe Brevéjének Gloriáját szólaltatta meg. A valamikor Berszán Lajos akkor plébános által gyermekkórusként indított, időközben az ifjakkal együtt „felnőtt” és átalakult kórus már javában készül az alapító május 2-ai gyémántmiséjére, avatott be a közelebbi tervekbe a kántor.
