Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi színtéren fennáll annak a veszélye, hogy a „legerősebbek logikája” kerekedik felül, és felszólította a keresztényeket, hogy legyenek a „béke hangjai”, akik nem hagyják magára XIV. Leó pápát a háború elleni küzdelmében.
A Dialoghi című, az olasz Katolikus Akcióhoz kapcsolódó kulturális magazinnak adott interjúban Parolin elmondta, hogy a pápa hangja „prófétai”, de fennáll a veszélye, hogy „a pusztában kiáltó hanggá válik, ha nem kap konkrét támogatást és segítséget”.
Megjegyzései kulcsként is szolgálhatnak a XIV. Leó által április 11-ére a Szent Péter-bazilikába meghirdetett békéért való imavirrasztás megértéséhez is. Parolin felidézte a 2003-as iraki háborút, amikor II. János Pál pápa a konfliktus elkerüléséért könyörgött, de „magára maradt”. Ezért hangsúlyozta, hogy támogatni kell a jelenlegi pápa fegyvertelen és leszerelő békére irányuló felhívását, és el kell utasítani „a felfegyverkezés hamis propagandáját”.
A fegyveres konfliktusokról ne állítsa senki, hogy elkerülhetetlenek
„Szükség van több békehangra, több, a felfegyverkezés felé vezető őrület ellen, illetve a legszegényebb testvéreink mellett felszólaló hangra, több hangra és több javaslatra – gondolok például a katolikus egyetemek világára – olyan új gazdasági modellekre, amelyeket az igazságosság és a leggyengébbek iránti gondoskodás ihlet, a pénz bálványimádása helyett” – mondta Parolin.
A bíboros riasztó nemzetközi légkört írt le, amelyben úgy tűnik, hogy a katonai fellépés túlságosan könnyen érvényesül. „Megdöbbent, milyen eltökéltséggel – majdnem azt mondtam, milyen könnyedséggel – állítják be a katonai megoldást döntő, szinte elkerülhetetlen lépésként” – mondta.
A Vatikán államtitkára szerint ez a tendencia gyakorlatilag „néma” helyzetbe hozta a diplomáciát, amely képtelen alternatív eszközöket bevetni, miközben egyre inkább háttérbe szorul a háború tragédiájának tudatosítása és a közös szabályok értéke.
Polarizált véleményalkotás
Parolin szerint a probléma gyökere a „hatalom elsődlegességéből fakadó multipolarizmus”, amelyben az államok nagyobb bizalmat fektetnek az erőbe, mint a nemzetközi jogba. Ez szerinte kettős mércéhez vezetett, amit jól tükröz például az is, hogy az ukrajnai civilek elleni támadásokra és a gázai pusztításra merőben eltérő reakciók születtek: „Sok kormány felháborodását fejezte ki az ukrán civilek ellen elkövetett, orosz rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadások miatt, és szankciókat vezetett be az agresszorok ellen. Nem hiszem, hogy ugyanez történt volna a gázai pusztítás tragédiájával kapcsolatban.”
A bíboros szerint ez a „hatalom elsődlegességéhez”, azaz a saját ország mások feletti dominanciájához kapcsolódó „kettős mérce” esete, ahol a nemzetközi jogra „csak akkor hivatkoznak”, amikor az kényelmes, más esetekben pedig figyelmen kívül hagyják. „Úgy tűnik, hiányzik a béke értékének tudatosítása, a háború tragikus valóságának tudatosítása, a közös szabályok fontosságának és azok tiszteletben tartásának tudatosítása” – mondta.
Parolin a globális diplomáciai rendszer gyengülését is sajnálatosnak nevezte, és kijelentette, hogy utópisztikus azt gondolni, hogy a békét „fegyverekkel és a legerősebbek által másokra kényszerített erőviszonyokkal lehet garantálni, nem pedig nemzetközi megállapodásokkal”.
Az erősebb logikája mindent a maga javára magyaráz
„Nem adhatjuk meg magunkat a legerősebbek logikájának” – hangsúlyozta a bíboros, mert ez a logika „a nemzetközi jogot saját érdekeihez igazítja” és gyengíti a multilaterális intézményeket. Ebben az összefüggésben sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy Európa nem tudott egységesen fellépni. Elmondta, hogy „újra kell éleszteni az emberekben az európai összetartozás érzését, a vezetőkben pedig annak tudatát, hogy közös fellépésre van szükség anélkül, hogy elhagynánk az Európai Unió alapját képező elveket”.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetét illetően Parolin elmondta, hogy a Szentszék továbbra is hisz annak fontosságában, mivel a nemzetközi szervezeteket elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy visszaszorítsák a legerősebb igazának logikáját. Ugyanakkor elismerte, hogy a vétójog alkalmazása korlátozta az ENSZ cselekvési képességét. „Nem térhetünk át a jog erejéről az erő jogára” – figyelmeztetett.
A keresztények élete önmagában legyen az ellenálló erő
Parolin kiemelte a hívők által betölthető szerepet is, ideértve az élet és az emberi méltóság védelmét, a vallásszabadság védelmét, a gazdasági és pénzügyi rendszernek az egyház szociális tanításával összhangban történő reformjának előmozdítását, valamint a teremtett világ gondozását.
Végül a bíboros kitért az új technológiák kulturális hatására is, és kijelentette, hogy a hiperkapcsolódás és a hamis hírek terjedése hozzájárul a félelem szításához és új falak emeléséhez. „Keresztényekként a mindennapi életünk által kell szembeszállnunk ezzel a tendenciával” – zárta szavait.
Victoria Cardiel – ACI Prensa / EWTN News
Fordította: Dénes Gabriella
