Az Erdélyi Szent Márton Kulturális Központ Egyesület másodjára szervezett nemzetközi konferenciát a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén február 20–21-én. A rendezvény Szent Márton emlékezete, kultusza és hagyománya Európában és Erdélyben téma köré épült.
Pénteken este Casian Imola és Borsos Antónia Debóra rövid zenés összeállítása után Molnár Kata Feiszt Györgyre, az idén elhunyt szombathelyi történészre, az egyesület szellemi atyjának munkásságára emlékező búcsúbeszédet olvasott fel. Majd Balázs-Bécsi Attila, a térségben kulcsfontosságú szerepet betöltő Téka Alapítvány elnöke üdvözölte a jelenlévőket, és ismertette az intézmény szerteágazó munkáját.
Ezt követően Dobos János budapesti író könyvét mutatták be a hallgatóságnak. Különleges figyelemmel hallgatták az egybegyűltek a beszélgetést, hiszen a témája azt a kérdést járta körül, mi lenne, ha Trianon nem történt volna meg. A mostani rendezvényt különleges fotómontázs színesítette, amelynek megnyitójára ugyancsak pénteken este került sor. Miklós Ferencznek Ablak a múltra c. fotókiállítása a szamosújvári szervezet eddigi tevékenységeit mutatja be, továbbá európai és erdélyi Szent Márton-ábrázolásokat, valamint Szépkenyerűszentmárton múltjáról és jelenéről, műtárgyairól és hétköznapjairól készült felvételeket tartalmaz.
Szombaton a konferenciát Felszegi Imre, az Erdélyi Szent Márton Kulturális Központ Egyesület elnöke nyitotta meg, majd a Téka népzeneiskolájának diákjai gondoskodtak a jó hangulat megteremtéséről. Az ünnepélyes megnyitó után Fábry Szabolcs János konzul emelte ki köszöntőbeszédében Szent Márton örökségének fontosságát.
A nap folyamán három néprajzi hangsúlyú értekezés hangzott el, Orbán Róbert, a magyarországi Szent Márton-szervezet elnöke a Márton-napi hagyományban a lúd szerepét ismertette, illetve a „halászi csingislovas” felvonulásról tartott beszámolót Prikler Szilvia Beatrix néprajzos muzeológus, igazgató. Károlyi Attila tanár Bálint Sándor és Szent Márton című előadásában felidézte a közismert kutató Ünnepi kalendárium könyvéből a lúd motivummal operáló részeket, illetve ismertette a hallgatósággal, hogy Szegeden és tágabb környékén milyen helynevek és templomcímek őrzik a Szent Márton-tisztelet emlékeit.
Két erdélyi vonatkozású előadásra is sor került, a csíkszentmártoni plébániatemplomról és az 500 éves Mária-szoborról készült prezentációt Czikó László plébános ismertette. Szent Márton és az erdélyi örmények kapcsolódási pontjairól Pál Emese egyetemi adjunktus tartott értekezést – helyi vonatkozási pontként az örmény templomban található, a szentet ábrázoló szoborról is szó esett.
A művészettörténeti hangsúlyú előadások sorában a pozsonyi Szent Márton-dóm történetéről, a koronázási szokásokról beszélt Szűcs Ervin és Szűcs Éva, a felvidéki Via Santi Martini képviselői, illetve Wächterné Lakatos Ágnes hitoktató egy különleges festményt ismertetett, amelyen Szent Márton több ábrázolásban is megjelenik.
Végezetül Koncz Attila, az MCC Kolozsvári Képzési Központ kutatótanárra átfogó szempontból közelített a Szent Márton-úton is aktuális témához, magához a zarándoklathoz. Az Egy régi vallási jelenség új köntösben. A zarándokturizmus című előadásában sok hasznos információ hangzott el arra nézvést, mire érdemes figyelni egy ilyen lelki program szervezésekor.
A konferencia előadásait követően a vendégek felkeresték a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány múzeumát, illetve a Bánffy-kastélyt.
Miklósi Ferencz beszámolója és Koncz Attila kiegészítései alapján D. G.
