A képviselőház döntőházként fogadta el az RMDSZ törvénytervezetét, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. A kezdeményezés Márton Áron életműve és közösségépítő szerepe előtt tiszteleg. A törvénytervezet parlamenti tárgyalása egyházi elöljárók és főméltóságok jelenlétében zajlott. Az eseményen részt vett Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Aurel Percă bukaresti érsek, Böcskei László nagyváradi megyés püspök, a Romániai Püspöki Konferencia elnöke, Mihai Frățilă görögkatolikus megyés püspök, Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Ciprian Olinici vallásügyi államtitkár, Lukács Róbert általános helynök, Hurgoi János irodaigazgató, Szabó Ödön képviselő, Kovács Szabolcs titkár, Francisc Ungureanu titkár.
Miután a parlamenti ülést vezető Intotero Natalia-Elena, a képviselőház alelnöke bejelentette a napirendi pontok között a Márton Áron-emlékév meghirdetését, a különböző testületek képviselői kaptak szót.
Elsőként Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő szólt az egybegyűltekhez. A parlamenti szavazás előtti felszólalásában rámutatott, hogy Márton Áron püspök olyan vonásokkal rendelkezett, amelyek Románia teljes társadalma számára meghatározóak és irányadóak lehetnek, hiszen főpásztorként is az emberi méltóság szószólójaként szállt síkra több esetben is, a kommunista elnyomás időszakában az egyházak és a vallás védelmezőjeként emelt szót számtalanszor. A képviselő néhány, Márton Árontól származó idézettel mutatta be a hallgatóság számára a nagy püspököt. Ismertette a börtönévei és kényszerlakhelyen töltött évei időszakát, és hogy ez idő alatt sem sikerült őt megtörnie a hatalomnak, sem az emberi méltóságba vetett hite, sem pedig az istenhite nem rendült meg. Szabó rámutatott, mivel Márton Áron mindenféle extremizmus és elnyomás, diktatúra ellen felemelte szavát, ezért méltónak találnák az országos emlékév meghirdetését tisztelgésként emberi és főpapi nagysága előtt.
A törvénytervezetet Markó Attila Gábor ismertette a parlamenti testülettel. Vexler Silviu, a zsidó hitközség elnöke és a közösségének parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott, az emlékév kiváló alkalom lesz arra, hogy egy olyan szellemi óriás emlékét tegye élővé, aki nem csupán a római katolikus egyház vezetőjeként, hanem román állampolgárként és az emberiség jeles tagjaként is méltó figyelmünkre. Külön kiemelte, hogy Márton Áron sok kortársával ellentétban a saját élete kockáztatásával is nyilvánosan síkra szállt a zsidó polgártársai deportálása ellen a történelem egyik legsötétebb mozzanatában. Méltatta a magyar érdekképviselet mostani kezdeményezését, hogy a tavalyi, Boldog Iuliu Hossu görögkatolikus püspök emlékév után javasolták, hogy kor- és részben sorstársa, Márton Áron is ily módon a társadalom egésze figyelmének középpontjába kerülhessen.
Dan Tanasă AUR-os képviselő is méltatta a törvénytervezetet, kiemelve az erdélyi püspök diktatúrával szembeni határozott kiállását, rámutatva: ha élne, egészen biztos ma is síkra szállna a társadalom soraiban rejtve jelen lévő diktatúrával szemben is. A történelem nehéz pillanataiban elsősorban kereszténynek kell lennünk, csak ezt követheti bármi más megfontolás, mondta a képviselő, tanulnunk kell a történelem eseményeiből és a nagy elődök életpéldáiból, zárta gondolatmenetét Dan Tanasă.
Roman Florin Claudiu PNL-s képviselő ugyancsak üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését, mondván, Gyulafehérvár a mai Románia számára a nagy egyesülés városa is, de ezen túlmenően más szerepe is volt és van. Hangsúlyozta, Fehér megyében békésen él együtt a balázsfalvi székhelyű görögkatolikus, a fehérvári székhelyű római katolikus, illetve az ortodox egyház. Úgy fogalmazott, Fehér megye annak kell a példája legyen, amivé Romániának a jövőben válnia kell: túl kell tudnunk lépni a múlt káros lenyomatain, a sebeken és szenvedéseken. Romániának ma szüksége van olyan példákra, amilyen Márton Áron is.
Mariana Vârgă független képviselő úgy fogalmazott: 2026-os év Márton Áron-emlékévvé nyilvánítása nem okozhat problémát senkinek. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, olyan személyről van szó, akinek papi és főpásztori hivatása volt, emlékezzünk rá, de ne keverjük nevét vagy emlékét a politikai dimenzióval, hogy ne sározzuk be azt.
A jogszabály elfogadása lehetőséget teremt arra, hogy 2026-ban országos szinten lehessen szervezni kulturális, oktatási és közösségi programokat a püspök szellemi örökségének bemutatására. A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép hatályba.
Az rmdsz.ro és a parlamenti közvetítés alapján
