Még ha átmenetileg is, de 555 év után visszatért a Vatikánba az a Biblia, ami a XV. században eredetileg Borso d’Este herceg tulajdonában állt. Az értékes könyv a miniatúraművészet egyik gyöngyszeme, 1455 és 1461 között készült Taddeo Crivelli irányítása alatt, majd 1471-ben hozták el a Szent Péter-bazilikába, amikor II. Pál pápa hercegi címmel ruházta föl Borso d’Estét.
XIV. Leó pápa tavaly december 18-án látogatást tett az olasz szenátusban a szentév végén rendezett kiállításon, amelynek középpontjában ez a kötet állt. Ezért Ignazio La Russa, a szenátus elnöke és Federico Toniato főtitkár, valamint az Este-galéria igazgatója, Alessandra Necci elhozták a Bibliát a Vatikánba, mielőtt visszavitték volna őrzési helyére, Modenába. II. Pál, IX. Piusz és II. János Pál után így XIV. Leó a negyedik pápa, aki saját kezűleg lapozhatta az eredeti reneszánsz kötetet, de ő az első pápa, aki több mint félévezred után a Vatikánban tehette meg ezt.
Borso d’Este Bibliáját a miniatúraművészet csúcsának tartják, 1455-ben kezdték készíteni, abban az évben, amikor Gutenberg befejezte biblianyomtatását. Borso műve két kötetből áll, drága és ritka anyagokból készült, köztük egy Afganisztánból származó lapis lazuli kővel.
A reneszánsz műkincset pergamenre írták, a rajzok elkészítését egy művészekből álló csapat végezte mintegy hat év leforgása alatt Taddeo Crivelli és Franco dei Russi irányításával. Az Este-ház tulajdonában álló Bibliát 1598-ban Ferrarából Modenába szállították, ahová a család áttette székhelyét, és ott maradt a hercegség végéig, 1859-ig. Ekkor a család egyik száműzetésben lévő tagja a dinasztia legértékesebb kincseivel együtt Ausztriába vitte, ahonnan az első világháború után sikerült visszaszerezni. 1922-ben ugyanis a megözvegyült Zita császárné úgy döntött, hogy eladja a Bibliát, amit egy párizsi régiségkereskedőre bízott. 1923-ban Giovanni Treccani üzletember és mecénás mentette meg a műkincset az olasz állam számára, megvásárolva azt 3,3 millió francia frankért.
A Biblia minden egyes lapját elegáns díszítéssel látták el, a szöveget két oszlopba rendezve írták, a kódexekre jellemző iniciálékkal. Gazdagon és művészien kidolgozott alakok láthatók a szöveg körül, főként az alsó részen, melyek embereket, állatokat és növényeket formálnak megdöbbentően valósághű módon. A képeken megjelenik a tájak perspektivikus ábrázolása is, az Este-család címere. A reneszánsz olyan kiemelkedő alkotóinak hatása is fellelhető a miniatúrákon, mint Donatello, Mantegna és Piero della Francesca.
Gedő Ágnes / Vatikáni Rádió alapján
Fotó: Vatican Media
