A magyar kultúra napján, január 22-én Erdély-szerte ünnepeltek. A nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceum, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum és a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum ünnepségeibe tekinthetnek be összeállításunkban.
Együtt szaval a nemzet
Január 22-én, a magyar kultúra napján igazán különleges élményben volt része a nagyváradi Szent László-líceum diákjainak. Több mint 300 diák mondta el együtt Kölcsey Ferenc Himnuszát, amely betöltötte a váradújvárosi református templom minden zugát. A Szent Lászlós diákok ott álltak a nagy közösség részeként, ünneplőbe öltöztetett szívvel, figyelemmel és büszkeséggel szavalva nemzeti imádságunkat. A közös versmondást Pásztor Gabriella tanárnő irányította, a program a Rákóczi Szövetség szervezésében valósult meg.
Felemelő volt együtt lenni, együtt mondani a sorokat, együtt érezni, hogy a kultúra összeköt. Mindenki büszke volt arra, hogy a Szent László Líceum közössége is részese lehetett ennek az élménynek: egy nemzet – egy hang – egy szív.
Hangok, képek, szavak műveltségi vetélkedő
Hogyan lehet egyetlen délelőttbe sűríteni mindazt, ami múltunkból, nyelvünkből és művészetünkből ránk maradt? Erre keresték a választ iskolánk diákjai, 12 csapat indult útnak két korcsoportban – az 5–8. és a 9–12. évfolyamosok mezőnyében –, hogy végigjárja a hat állomásból álló kihívássorozatot a MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából szervezett műveltségi vetélkedőn.
Volt olyan próbatétel, ahol régi mesterek arcait kellett felismerni, máshol magyar találmányok segítették a továbblépést. Az irodalmi és történelmi kérdések megidézték a régmúlt alakjait, a nyelvújítás játékos szavai megmosolyogtatták a versenyzőket.
A művészet világában barangolva pedig a diákoknak apró részletekből kellett újraépíteniük egy híres alkotást – mintha a kultúra darabkáit illesztették volna össze. A lelkes, odaadó csapatmunka meghozta gyümölcsét, és a délelőtt mindkét kategóriában eredményhirdetéssel zárult.
A résztvevőket Konrád Katalin igazgatónő köszöntötte, a versenyt Károlyi Gabriella és Palotás Zsuzsa tanárnők bonyolították le, a zsűriben Harácsek Klementina, Varabecz Mónika, Zalder Éva-Mária és Rázmán Enikő tanárnők foglaltak helyet.
Fekete-piros verses-néptáncos összeállítás és rajzkiállítás
A magyar kultúra napját színes és igényes tevékenységekkel ünnepelte a kolozsvári Báthory-líceum. A Diáktanács kvízzel készült, majd ezt Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményének verses-néptáncos összeállítása követte. Az ünnep utolsó mozzanata egy rajzkiállítással egybekötött verses-zenés megemlékezés volt.
A kulturális műsorok főszereplői Vass Kincső, Kádár Roland, Kiss Erik, Lax Nóra, Major Anna, Pásztor Endre, Kelemen Evelin, Albert István, Kiss Anna, Ruff Brigitta, Sikó Barabási Örs, valamint a 9. A és a 10. A osztályok diákjai. Rendezői és megálmodói: Zágoni Melinda és Murádin Noémi tanárnők, illetve a Báthory Diáktanácsa.
Magyar kultúra Gyulafehérváron
A magyar kultúra napján Szabó Emília magyar szakos tanár mutatta be a magyar kultúra Gyulafehérvárhoz kötődő vonatkozásait. Elmondta: Gyulafehérvár a magyar irodalomban és művelődéstörténetben kiemelkedő szerepet tölt be mint az erdélyi szellemi élet egykori központja és fontos nyelvemlékek lelőhelye. Az itt található legfontosabb irodalmi és nyelvi emlékeket is említette, ezek a Gyulafehérvári sorok, ami a Batthyáneum könyvtárában őrzött, 1310–1320 körül keletkezett nyelvemlék, a legrégibb magyar verses szövegek közé tartozik; a Döbrentei-kódex, ami 1508-ban másolt, fontos magyar nyelvű vallásos szövegeket tartalmazó kódex, eredetijét szintén Gyulafehérváron őrzik; a Batthyány-kódex a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyv; a Codex Aureus latin nyelvű, a város irodalmi kincstárának ékköve, 812-ben arany betűkkel írt evangélium.
A gyulafehérvári kulturális szempintból fontos intézmények és szellemi központok közül a bemutatás kiemelte a Bethlen-kollégiumot, Bethlen Gábor fejedelem 1622-ben alapította itt főiskoláját (Academicum Collegium), amely a korabeli magyar protestáns művelődés egyik legfontosabb európai rangú központja volt. Olyan neves tanárok működtek itt, mint Johann Heinrich Alsted vagy Bisterfeld. A Batthyáneum Batthyány Ignác püspök által 1798-ban alapított tudományos gyűjtemény és könyvtár, amely ma Románia leggazdagabb középkori latin kódexgyűjteményével rendelkezik.
Az itt tevékenykedett kiemelkedő személyiségek közül szó esett Heltai Gáspárról, a reformáció korának neves írójáról és nyomdászáról, aki Gyulafehérváron is tevékenykedett; László Elekről, aki naplót vezetett a város 1848/49-es eseményeiről, amely fontos helytörténeti és irodalmi forrás.
Gyulafehérváron működött a fejedelmi udvar, az erdélyi fejedelmek (pl. Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) udvara a 17. században a magyar nyelvű politikai irodalom, emlékirat-irodalom és teológiai viták színtere volt. A magyar kultúra napja alkalmából tartott ismertetés végén a tanárnő a székesegyházban nyugvó történelmi személyiségek közül említette többek között Hunyadi Jánost és Izabella királynét, mindkettő alakja számos magyar történelmi regényben és drámában (pl. Jókai Mór, Herczeg Ferenc műveiben) megjelenik.
